Dévényi Tibor: Helló-halló, Elektor Kalandor!

Maradtam Dévényi Tibor műsorvezető, akit szeretnek vagy nem szeretnek, ez teljesen szubjektív - foglalta össze pályafutását egy mondatban Dévényi Tibor. Az egykori műsorvezető-DJ, "a '60-as évek popszakmájának legnagyobb csajozója", szeretné, ha a Három kívánság című műsora folytatódna valamelyik televíziós csatornán. Szerinte a műsorvezetéshez már öreg, de a tapasztalatot és az instrukciókat ő adná.

- Mit gondol a melegekről? (CarTmeN)
- Két gyerekem van, így nem szoktam erről gondolkodni. Különben valamelyik nap az egyik kereskedelmi rádióadóban megkérdezték, hogy a '60-as évek popszakmájának ki volt a legnagyobb csajozója. A kor- és sorstársaim egyértelműen engem neveztek meg.

- A melegekkel kapcsolatos kérdést eléggé önmagára vette, holott szerintem nem ez lett volna a kérdés lényege! Mindenesetre ez árulkodik valamiről. Tehát: Mit gondol a melegekről? (Gyufa_80)
- Ha nem zavarják más ember erkölcsi felfogását, csinálják. Az elmúlt évtizedekben is voltak melegek, csak demokrácia hiányában kevesebbet hallottunk róluk. Mindegy, hogy valaki "meleg" vagy "hideg". Az a fontos, hogy mit csinál. Nagyon sok meleg barátom volt, akiktől intellektuálisan sokat tanultam. De, remélem, nem bűn, hogy nem vonulok fel velük együtt.

- Miért politizál? (csuszomaszo2)
- A családban is többen feltették ezt a kérdést. Lehet, hogy hülye voltam.

- Ön azt nyilatkozta, hogy az internetezők "társadalomképtelen, sunyi alakok". Mit gondol erről? Még mindig annak tartja őket? Hogyhogy ide mégis eljött? (hakapepsi)
- Vártam, nagyon vártam ezt a kérdést! Tulajdonképpen ennek a kérdésnek köszönhetően ülök most itt. Az akkori internetes botrány, azt hiszem, hogy nagy tanulsággal szolgált számomra. Az internetet mindig is nagyra becsültem, hiszen a Három kívánság az első volt a tévéműsorok között, amely interneten keresztül tartotta a kapcsolatot a nézőkkel. Tehát az egyik legfontosabb munkaeszközömet ab ovo nem cikizhettem le. Ez a mondat úgy hangzott el, hogy az előtte való nap felkértek: legyek a gyermek- és ifjúsági miniszter gyermekügyi főtanácsadója. Úgy éreztem, hogy ez a munka senkinek nem fogja szúrni a szemét, hiszen 18 éve - minden nagyképűség nélkül mondom - a magyar televíziózás legnézettebb gyerekműsorának a készítője és vezetője voltam. Nem így történt. Elementáris dühvel törtek rám, napi 200 telefonhívásom volt, újságcikkek, rádióműsorok és természetesen az internetes chatelők is foglalkoztak vele. Kábé a 160. telefonáló megkérdezte tőlem, hogy mit szólok ahhoz, amiket a különféle internetes fórumokban írnak rólam? Én azt mondtam, hogy az internetezőket sunyi és társadalomképtelen alakoknak tartom, akik név nélkül ocsmányságokat és trágárságokat írnak bárkiről. Tudom, hogy akkor ezt pontosítani kellett volna, hogy a chatelők meg a fórumosok, de egy ilyen napközbeni rosszul hallható mobiltelefonban erre nem gondoltam. Ebből aztán elindult a dráma. Hiábavaló volt utána már az MTI-közlemény, akkor már csak süket emberek beszélgettek egymással, mindenki azt értette, amit akart. Ez egy olyan dolog, mintha valaki azt mondta volna, hogy undorító alakok a színházba járók, akik késsel felvágják a székeket. Ha ebből csak a mondat első felét közli valaki, akkor ez egy egy elítélendő, primitív vélemény. A régebbi chatelők és fórumosok igazat adtak nekem. Azok, akik ilyen trágár szövegek miatt hagyták ott a fórumokat. Még egyszer: nem úgy gondoltam, ahogy elhangzott, és mindenki tudta, hogy nem ez volt a lényege. Annek ellenére, hogy már többször is megtettem, most is megteszem: bocsánatot kérek, ha valakit megsértettem. De sokan elérték a céljukat: nem lettem gyermekügyi tanácsadó. Így legalább nem kell - hál' istennek - politizálni sem. Maradtam Dévényi Tibor műsorvezető, akit szeretnek vagy nem szeretnek - ez teljesen szubjektív.

- Nem gondolja hogy ezzel a kijelentéssel degradálja az úgymond normális netezőket is? (QueerCove)
- Akkor még egyszer szeretném elmondani: azokat a netezőket, akik névtelenül trágárságokat és gyalázkodásokat írnak egy másik emberről, azokat nem becsülöm. Ha valaki ezt nem érti meg, és nem ad ebben igazat, akkor én többet nem tudok mondani.

- Nem akarta még elcsábítani egyik kereskedelmi televízió sem? (DeeRoy)
- Erre a kérdésre kétféleképpen lehet válaszolni: röviden és bővebben. A rövid válasz, hogy eddig még nem, hiszen ez a műsor a közszolgálati tévé egyik legsikeresebb műsora volt. Bővebben: mostanában egyre inkább úgy érzem, hogy a Három kívánság ötletei, kivitelezése, s nem utolsósorban a nézettsége mégiscsak egy kereskedelmi adót igényelne.

- Mit szól ahhoz, hogy a Dalnokok Ligájában Önről énekeltek? Milyen volt ott zsűritagként? (danae13)
- Megtisztelő volt számomra. Ilyenkor egy műsorvezető mindig egy kis zárszámadást készít magában, hogy érdemes volt-e eddig csinálni, amit csinál. Ilyenkor tudatosul bennem, hogy érdemes volt.

- Most ne haragudjon meg, de nem mondják gyakran magára, hogy unalmas? (doveid)
- A feleségem szokta néha, de színpadon még nem hallottam. Ha egyszer meghallom, ígérem, hogy feldobom magam.

- Nem gondolja, hogy jobb lett volna a gyermekműsorok készítése mellett maradni, vagy sikeresnek érzi magát más területen is? (QueerCove)
- Elég összetett kérdés ez, de a gyermekműsor-készítés az eddigi ténykedésemnek valóban csak egy része, hiszen voltam parodista, lemezlovas, konferanszié sőt, sok országos lapnál voltam rovatvezető (tizenhét éve vagyok a MÚOSZ tagja) - szóval elég sok mindent csináltam a gyermekműsoron kívül. De ahogy az elmúlt években alakultak a dolgok körülöttem, azt kell mondjam: lehet, hogy igaza van. Egy Mézga-idézettel tudnék válaszolni: "ha én a Hufnágel Pistit választottam volna...!" S hogy mit hoz a jövő? Ez egyelőre még számomra is rejtély.