A Badacsony-hegy a többszöri vulkánkitöréseknek köszönheti létét, melyek során a feltörő bazaltláva függőleges és vízszintes elválású oszlopokban hűlt ki. Így alakultak ki a hegy peremén látható, monumentális bazaltoszlopok, vagy más néven a „kőzsákok", melyek közül az egyik legnevezetesebb a Kőkapu. A hegy oldalán, a bazaltöv határától szinte a Balaton vonaláig sorakoznak a badacsonyi szőlőültetvények. A hegyen már a Kr. e. 4. században is foglalkoztak szőlőtermesztéssel a kelták, akik főként a hegyoldalba telepítették szőlőültetvényeiket. A fejlett badacsonyi szőlőkultúra megteremtése azonban Probius római császár nevéhez fűződik, és ezt a hagyományt őrizték meg, vették át azután a honfoglaló magyarok is, akik a történelmi viharok dacára sem hagytak fel a szőlőműveléssel.
Azok sem maradnak program nélkül, akik a festői Badacsony természeti és kulturális kincseit szeretnék inkább megismerni. A művészetekre nyitottabb utazók számára igazi felüdülést kínál az Egry József emlékmúzeum, amelyet a messze híres festőművész egykori műteremlakásából alakítottak ki. A Balaton festőjeként ismert Egry József a 20. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, aki képein az ember és a természet, az emberi lét és a világmindenség összefüggéseire reflektált.
A természetjárók és a patinás történelmi építmények szerelmeseit várja többek között a Bujdosók lépcsője, a Rózsakő, a Ranolder-kereszt, a Klastromkút, a Szent Imre templom, a Szent István király kápolna, és a nemrégiben megépült Kisfaludy-kilátó.