Vidor Ferenc

A városok világa

A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerűbb és legösszetettebb produktumainak. Sokkal több, mint építmények, utak és lakóházak halmaza - emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sőt szellemi egység is. Sok évezrede nemcsak a mindenkori gazdaság, az ott élők társadalmi viszonyai, de a tudomány, a technika és a művészetek is tevékenyen alakítják arculatát. Ma sokan vélik úgy, hogy a városok metropolissá, a metropolisok városrégiókká növekedése egyre elviselhetetlenebb, nyomasztóbb, személytelenebb világot teremt. Jogos a kérdés, van-e a városnak jövője? Erre a kérdésre nincs válasz. Az alábbiakban csak arra tehetünk kísérletet, hogy néhány kérdést pontosabban fogalmazzunk meg.

I. Bevezetés: néhány szó a holisztikus-interdiszciplináris megközelítésről
A város nemcsak világunk egyik legkomplexebb jelensége, de maga is "világ" - s mint ilyen, olyan megközelítést igényel, amely nem éri be az analitikus vizsgálattal, mert a dolog egészét többnek tekinti, mint részeinek és aspektusainak összességét.

II. Biztonság, otthonosság
A világ képzetéhez valamiképpen a burok képzete is járul: a belső rendezettséghez a kifelé való zártság, a belső békéhez mindig a kívülről való fenyegetettség érzése és a védettség vágya kapcsolódik. Testünket különböző rétegek védik és közvetítik is egyben a "világhoz".

a) A közvetlen burok: bőrünk és az öltözék
b) Az otthon rendje: "az én házam az én váram"
c) A város mint "öltözék"

III. A mában élő múlt
A város nem nagyranőtt faluként, hanem újfajta szimbolikus szerveződésként született: a spirituális értékek tisztelete és a gyakorlati, gazdasági-hatalmi szükségletek kielégítése mellett a benne élők számára az érintkezés és a kollektív kommunikáció merőben új formáit hozta létre. A város Lewis Mumford által leírt legfontosabb funkcióit - módosult formában - a mai városokban is megtaláljuk.

a) A szentély
b) A fellegvár
c) A község
d) A műhely
e) A piac

IV. Fantázia és realitás
A modern várost is úgy tekinthetjük, mint a már létezővel szembeállított elképzelést, mint új elveken alapuló, még nem létező konstrukciót, amely a fennálló tökéletesítésének programját egy jövőbeli perspektívában szemléli.

a) Társadalmi és építészeti utópiák
Az építészeti tervezés története szorosan összekapcsolódik a társadalom jövőjével kapcsolatos elképzelésekkel
b) Városrendezés: egy esettanulmány Budapestről
A tervben maradt Erzsébet-sugárút és a megépült Madách-téri épületegyüttes példáján jól szemléltethetők a mai városrendezés dilemmái

V. Epilógus: a város jövője?
A városok jövőjéről nem tudunk semmit - ezért csak néhány szempontot ajánlunk azok figyelmébe, akiket a kérdés foglalkoztat. Mindezt azzal a meggyőződéssel,. hogy addig beszélhetünk egy adott emberi együttélés térbeli kiterjedéséről mint városról, amíg ezek a szempontok alkalmazhatóak maradnak.

Tovább