67. Hudecz András - Dunedin, Új-Zéland

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Rio de Janeirótól Tallinnig minden iWiW-felhasználónak ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, bízva abban, hogy válaszaik nyomán kiderül: hogyan változnak az életkörülmények városról városra.  Ma Dunedinről mesél Hudecz András.

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Közgázról cserediákként vagyok Dunedinben, egy fé lévet. Ennek megfelelően hétköznap keményen tanulok, hétvégente pedig igyekszem országot járni.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz?
A város nem túl nagy, kábé 120 000 laknak itt, amiből 20 000 diák. Aki volt már angolszász kisvárosban, az szinte mindent tud arról, milyen lehet ez a város. Egy-két fő utca, egyetemi campus, intenzív diákélet az éjszakában, odébb nyugis lakóövezetek, óceánpart. Új-Zéland tudvalevőleg a világ egyik legszebb országa, és ez tényleg így van. Három magyarországnyi területen alig több mint négymillió ember él, nagy részük az északi szigeten. Ennek megfelelően az ország természeti szépsége még jobban kijön. Kicsit azért lehet érezni, hogy mégiscsak "a világ végén" vagyunk. Az egész hely nyugisabb, tisztább, kiegyensúlyozottabb, mint bármelyik hely, ahol korábban jártam. Ez persze lehet, hogy csak optikai csalódás.

Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Tisztább, és a boltban az eladó rendszeresen megkérdezi, hogy telt a napom. Sőt, őszintén mosolyog hozzá. Készségesebbek az emberek.

Miben rosszabb?
Nagyvároshoz szoktam, ez pedig nem az. Nincs nyüzsgés, és ami nagyon furcsa, hogy "nem látszik" a történelem.

Mi hiányzik Magyarországról?
Család, barátok, a foci és a szóda, WB és társai, biciklizés a Duna-parton, Túró Rudi, Rákóczi pékség, vasárnapi kártyapartik, a körút, a buszok, villamosok zaja, vasárnapi ebéd. Ilyenek.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
A fish 'n' chips, a crumpet (egyfajta péksüti) és a tej mindenképpen. A tej itt sokkal finomabb, mint otthon. És hiányozna még az emberek világhoz való hozzáállása. Más talán nem, de majd meglátjuk.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Hasonló. Nem akarok általánosítani, ahhoz keveset láttam. Szerintem egy itteni reprezentatív diák életszínvonala azonban nem különbözik nagyban az otthoni reprezentatív diákétól. Csak egy jellemző példa: az itteni diákok (és általában az emberek) nem fűtik a lakást télen sem. Spórolnak.

Mennyibe kerül egy kávé?
300-800 forint között, azt hiszem. Az automatából már 200 forintért is lehet szerezni.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Egy szoba olyan 50 000 forint körül van havonta. Kétszobás lakás, gondolom, 90 000-120 000 forint lehet.

Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Nem.

Amit ott csinálsz, azt csinálhatnád itthon is?
A tanulás részét igen, az országjárást már nehezebb lenne.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Itt kisebb a világ, nem töltök annyi időt informálódással, mint otthon. Nem követem az eseményeket. Inkább a mindennapos apró-cseprő dolgokkal foglalkozom, utazásokat tervezgetek.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Általában utazásokról beszélünk, vagy egyetemi dolgokról. Most éppen a jövő heti tongai nyaralás van terítéken.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Passz.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Talán a rögbi és a gyephoki, ami jellemzően más, mint otthon. Esténként (főleg a hét második felében) leginkább mindenki iszik, ami kicsit unalmas, meg kicsit szomorú.

Visszajössz?
Persze.

<