78. Szarka Beatrix - Ríjád, Szaúd-Arábia

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Rio de Janeirótól Tallinnig minden iWiW-felhasználónak ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, bízva abban, hogy válaszaik nyomán kiderül: hogyan változnak az életkörülmények városról városra.  Ma Szaúd-Arábia fővárosából, Ríjádból válaszol Szarka Beatrix.

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
A férjem kapott itt egy állást, és volt lehetőségünk együtt kijönni.

A legtöbb külföldi nő így van itt, mert munkalehetőség nem nagyon van nők számára. Általában kórházban, iskolában lehet elhelyezkedni. Illetve rengeteg ázsiai nő van cselédként. A helyi nők nem dolgoznak. Én táncórákat adtam egy lányiskolában, és compoundokban külföldieknek.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz?
Itt mindenben a kettősség van jelen.

Ríjád, egy hatalmas város, sok autóval, csillogó bevásárló-központokkal, palotákkal és rengeteg szeméttel, porral. Az utcán nem lehet sétálni, vagy gyalog átmenni egyik helyről a másikra, részben a nyári forróság, a piszok miatt, de mondják azt is, hogy nem biztonságos. Illetve járda sincs szinte sehol.

Tömegközlekedés nincs. Nőként, hivatalosan nem is mehetnék egyedül sehova. Autót sem szabad vezetnem, bár ezt nem bánom, mert itt nagyon veszélyes a közlekedés. A helyi férfiak 12 éves kortól vezethetnek.

A nőknek abayát kell viselni, ami egy fekete lepel, és a hajat is fátyollal kell eltakarni. A helyiek, az arcukat is takarják, és a kezükre sokan kesztyűt húznak. A férfiaknak nem szabad rövidnadrágot hordani, a helyi férfiak pedig fehér hosszú ruhát viselnek, a fejükön a piros kockás kendővel, de nekik nem kötelező ez a viselet. Ez első látásra nagyon érdekes. Az öltözködési szabályok betartását vallásrendőrök ellenőrzik.

Ahogy a legtöbb európai és amerikai, mi is compoundban élünk. Ez olyan, mint egy lakópark, egy kis falu, van bolt, szép házak, európai környezet, fák, szépségszalon (kint ez is tilos a nőknek), teniszpályák és medencék. Fal és katonák őrzik, helyiek nem jöhetnek be. Itt nem kell az abayát viselni. Naponta mennek buszok, amik a gyerekeket viszik iskolába, és a nőket vásárolni. Rijadban, mint a többi nagyvárosban százával vannak a compoundok.

Érdekesség még, hogy nem lehet kapni alkoholt és disznóhúst. Viszont lehet kapni tevehúst, mindenféle tengeri halat és ázsiai ételeket. Az üzletekben nem lehet ruhát felpróbálni, ami először furcsa, később viszont egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a vásárlást, ha a méret nem jó, visszacserélik.

Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Jobbnak nem jobb, csak más.

Kint, a városban rengeteg a bevásárlóközpont, nagyon gazdagok az itteniek, ami a kínálatból is látszik. Rengeteg gyerek van, nem ritka, hogy négy vagy több gyereke van egy asszonynak, és négy felesége a férfiaknak. Állítólag a királynak 75 gyermeke van.

Van két felhőkarcoló, ami nagyon tetszik. Emellett az alacsony, kb. kétszintes házak építése a jellemző, ezért a két felhőkarcoló nagyon jól látszik a város sok pontjáról.

A compoundban 40-50 országból vannak emberek, 250 villában. Mindenki nagyon közvetlen és kedves. A nők itthon vannak, háztartást vezetnek, így összejárunk, kávézunk, főzünk, megismerjük egymás kultúráját.

Miben rosszabb?
Nagyon sok a por, nagyon nagy a környezetszennyezés. A legjobban ez a két dolog nem tetszik. A korlátozások nem annyira zavarnak, mert ezek a compoundban nem érvényesek. A városba meg csak vásárolni megyünk, és ritkán megnézni egy-egy nevezetességet.

Mi hiányzik Magyarországról?
Elsősorban a család és a barátok. Azután a természet, az erdők, a jó levegő és az anyanyelv használata, bár egyre több magyar van itt. Illetve hiányzik a színházba, moziba járás.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az itteni barátok, ismerősök. Akik szintén csak hosszabb-rövidebb időre jöttek, sokan mentek már haza, mióta mi itt vagyunk. Ezért a kapcsolatok gyakran nem annyira mélyülnek el.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
A helyiek nagyon gazdagok lehetnek, mert az államtól kapnak támogatást állítólag. Anyagilag biztosan jobb mindenkinek, mert nem kell adót fizetni.

Mennyibe kerül egy kávé?
A Starbucks a legkönnyebben elérhető, mert van családi rész kialakítva, így a nők is bemehetnek. Ott 700 forint a presszókávé, és az amerikai kávé is. A helyi arab kávét itt nem árulják. Vannak még nagyon szép kávézók, de oda csak férfiak mehetnek be. Néhány üzletben a vásárlót arab kávéval vagy teával kínálják.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Egy közepes árfekvésű compoundban 225 000 forint. Ez egy hálószobás. Ilyenben családok nem nagyon élnek, inkább egyedülállók. A többség két-három hálószobásat bérel. Ebben az árban benne van a compound összes létesítményének használata, néhány rendezvény látogatása és a programok.

A városban csak ázsiaiak bérelnek lakást, együtt több család, ahogy a hirdetéseket láttam.

Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Jobb, hogy normális egészségügyi ellátást kapunk. A töredékét fizetjük a biztosítónak, mint otthon, és ezért 100 százalékos a térítés, az ellátásra és a gyógyszerekre egyaránt. Nem csak itt, hanem a világ összes országába érvényes. Elég sokat kell járnom, és ezért is fontos. A kórházi személyzet pedig nem fölényeskedik.

Rosszabb, mert nincsenek meg azok a szórakozási lehetőségek, mint otthon. Például mozi, színház. De ezeket, vagy ezek helyett a compoundi közösségek teremtenek mást. Jó például elmenni amatőr színházi előadásra, és ismerőst látni a színpadon.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
A szaudiak nagyon ráérősek. Senki nem siet. Az eladók általában indiaiak, ők is igen lassúak. Ezt nehéz megszokni egy európainak, mert mi mindig rohanunk. Kicsit le kell lassulni.

A helyiek nagyon zárkózottak. És ez valahogy ráragad az emberre.

Naponta ötször van ima, amikor megáll az élet. A boltok, éttermek bezárnak, és csak 30-40 perc múlva nyitnak ki.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Itt nem történik annyi minden, mint otthon. Leggyakrabban, ha otthonról van hírünk, arról beszélünk, és az itteni életről, mert valami minden nap csodálkozásra bír minket.

Most, nyár végén mindenki visszajött, a barátainkkal találkozunk, és megbeszéljük kinek hogyan telt a nyara.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Egy angol nyelvű újság van. A svédek nem kérnek elnézést egy megjelent karikatúra miatt.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
A compound sok mindent szervez. Sokan teniszeznek, golfoznak, úsznak. Vannak mindenfelé kirándulások. Nyáron viszont nagyon meleg van, akár 47 fok is, és ezért kint csak a medencét lehet használni, de azt is csak reggel és este, az úszás szinte nem esik jól ilyenkor. Érdekes, hogy a medence vizét ilyenkor hűteni kell. Persze, aki csak teheti, elmegy szabadságra, nem ritkán egész nyárra.

A városban, a bevásárló-központokban van vidámpark, a gyerekeket oda hordják, illetve a vásárlás a legnépszerűbb szabadidős program, mert más nem nagyon van.

Van még néhány múzeum a városban, csak ki kell fogni a családi napot, amikor a nők és férfiak együtt mehetnek be. Állatkert is van, de sajnos oda nem tudtunk menni, mert nincs családi nap.

Van focistadion is, de úgy tudom, oda is csak férfiak járhatnak, szerintem külföldi nem nagyon megy.

Vannak nagykövetségek, amelyek szerveznek rendezvényeket, az ünnepeikkor, vagy ha például valami fontos sportesemény van az országban.

Visszajössz?
Igen. Úgy gondolom, hogy az életem Magyarországon szeretném élni, egy kis világlátás után.

<