86. Czibere Zsolt - Rotterdam/Amstelveen

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Rio de Janeirótól Tallinnig minden iWiW-felhasználónak ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, bízva abban, hogy válaszaik nyomán kiderül: hogyan változnak az életkörülmények városról városra. Ma Hollandiából válaszol Czibere Zsolt, aki Rotterdamban dolgozik, és Amstelveenben lakik.

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Szokták tőlem kérdezni, hogy miért választottam Hollandiát, amikor úgy döntöttem, hogy külföldre megyek. Az igazság az, hogy Hollandia választott engem. Az egyetem utolsó félévében eldöntöttem, hogy miután kézbe veszem a diplomámat, nem akarok egyből dolgozni, inkább kipróbálnám magam külföldön. Így találtam meg az Európai Unió egyik ifjúsági programját, az Európai Önkéntes Szolgálatot (European Voluntary Service, EVS). Bár én más országokat preferáltam, adódott egy lehetőség, hogy Rotterdamban tölthessek tíz hónapot és önkéntesként különböző projektekben vehessek részt. Ez 2005 szeptemberében kezdődött, és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal itt élek. Dolgoztam napköziben, ifjúsági bárban, vegetáriánus étteremben, aktivistaként, promóciós szakmunkásként holland fesztiválokon, mindezeket persze önkéntes státuszban, fizetés nélkül, és vártam, hogy megszüntessék a munkavállalási korlátozásokat. Jelenleg állást keresek, olyat, ami passzol a végzettségemhez is, mellette lakást újítok fel, hírlevelet szerkesztek, promóciós kampányt készítek, és heti három napban egy rotterdami áruház raktárában dolgozom, hogy legyen mit a kenyérre is kenni - ahogy a hollandok szokták volt mondani.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz?
Hollandia egy kicsi, lapos ország a tengerszint alatt, 16 millió lakossal és ugyanennyi biciklivel. Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa, kikötők, folyók, hidak, biciklisek. Rotterdam nem az a tipikus holland város, ez abból is következik, hogy a második világháborúban pár óra leforgása alatt lebombázták a németek, és az akkori városvezetés úgy döntött, hogy nem a régi épületeket építik újra, hanem egy teljesen új várost hoznak létre. Az eredmény egy lüktető, folyamatosan változó, eklektikus - finomabb szó a rondánál - város lett, amit első látásra aligha lehet megszeretni, de hozzá lehet szokni, és az ember szépen lassan megtalálja a kedvenc helyeit.

Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Nem feltétlenül jobb, hanem más. Az első lakás, ahol laktam, az úgynevezett gettó közepén volt, egy kereszteződés sarkán laktunk, és az első hónapokban szokatlan volt számunkra, hogy velünk szemben egy török zöldséges, átellenben egy török pékség, a harmadik sarkon meg egy török kávézó üzemelt. Viszont ennek a multikulturális létnek is megvannak a szépségei, csak hozzáállás kérdése az egész.

Miben rosszabb?
Nem szeretem a hollandok túlzott individualizmusát, azt, hogy mindenhez időpontot kell kérnem, hogy hiányzik a spontanitás az emberekből. Sokszor túl szervezett az élet.

Mi hiányzik Magyarországról?
A család, a barátok, ismerős arcok, ismerős helyek, a magyar zene, a félszavakból megértés, a Túró Rudi, az otthoni kenyér, a nádudvari tejfel, az Apolló mozi meg a meggyes rétes.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az itt megismert barátaim, ismerőseim, a rotterdami piac, a vonatozás emeletes vonaton, a Het Lachende Varken (A nevető malac) vegetáriánus étterem, a baklava, az állandó szembeszél, a biciklim, az itteni órabér, meg a fű illata (erről többet nem írhatok, mert anyukám is fogja ezt olvasni).

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Sokkal magasabb. Magasak a fizetések, és a hollandok ezt el is tudják szépen költeni, nem kimondottan hivalkodóan. A holland praktikus nép, nem vesznek terepjárót, mert itt nincs "terep", villogni meg minek, nincs mountain bike, mert még egy domb sincs, meg előbb-utóbb úgyis ellopják. A munka Hollandiában jobban meg van becsülve, persze jobban meg is van fizetve, de abszolút nem ciki, ha valaki olyan munkát végez, ami nem igényel nagy képesítést. Három-négy nap alatt megkeresem a lakásom havi bérleti díját a legbutább fizikai munkával is.

Mennyibe kerül egy kávé?
Ez kávétól és kávézótól függ, de egy csésze kávé ára 1,60 eurónál (400 forint) kezdődik. A hozzánk legközelebbi szupermarketben viszont van egy kávéautomata, ahol a vásárlók ingyen juthatnak hozzá a napi kávéadagjukhoz. Én legtöbbször a vegetáriánus étteremben kávézom, azt mi főzzük, mi habosítjuk, az a legfinomabb.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Volt szerencsém egy kis ideig a belvárosban lakni, egy kétszobás lakás havi bérleti díja 1100 euró (275 000 forint) volt, szerencsére én ledolgozhattam a díjat. Azóta alternatív és pénztárcakímélő megoldásokat keresek, míg önkéntes voltam ingyen volt a szállásom, jelenleg pedig egy kétszobás lakást bérelek havi 150 euróért (37 500 forint), ami nevetségesen kevés, viszont jövő nyáron lebontják az egész házsort, el lehet képzelni, milyen állapotban kaptam a lakást. Igaz, ez már nem Rotterdamban van, hanem Amszterdam mellett.

Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Ha kapnék egy kezdő közgazdásznak való állást, nem panaszkodhatnék. Most még igen.

Amit ott csinálsz, azt csinálhatnád itthon is?
Amit én itt művelek, csak itt lehet csinálni. Harcolni a bürokráciával, vicces, néha már-már őrült dolgokat csinálni, állandóan állásinterjúkra járni. Ha nem szeretném az igazi kihívásokat, már régen feladtam volna, de hát erről szól az itteni életem.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Nyugodtabb, politikamentesebb, lazább, színesebb, de egyben felszínesebb is.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Kivel mi történt, ki mit látott, honnan szerezzünk ingyen kavicsot a házunk elé, ki vigye le a szemetet.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Nem tudom, ma még nem volt újság a kezemben, de biztos egy fénykép a hétvégi meleg büszkeség napi felvonulásról.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Teraszon sörözés, mozizás, kirándulás, tengerpart, kertben sütögetés, nekem extraként lakásfelújítás és munkaközvetítő irodák szorgos látogatása.

Visszajössz?
Egyértelmű. A kérdés csak a mikor, ami pedig sok tényezőtől függ. A dolgok jelenlegi állása szerint addig maradok, amíg le nem bontják a jelenlegi lakásomat, szóval jövő nyárig.

<