118. Dallos Mária - Dublin

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Dublinból válaszol Dallos Mária.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Idén májusban érkeztünk meg Dublinba párommal, Balázzsal, szerencsét próbálni, mint sokan mások ebben az országban. Előtte Mosonmagyaróváron éltünk, Balázs informatikai vállalkozásban, én pedig egy autóipari gyártó cégnél logisztikusként dolgoztam. Mindketten használtuk az angolt, és reméltük, hogy könnyen találunk állást a szakmánkban. Annyi segítségünk volt, hogy az unokatestvérem itt dolgozott, ő szerzett nekünk szállást a kezdetekre, de se munkánk, se ismerősünk, mindent magunk mögött hagytunk. Két hónapot adtunk magunknak, úgy terveztük, hogy ha egyikünk sem talál munkát a szakmájában, akkor megyünk haza. Igazából mi nem vendéglátós, bébiszitteri, pénztárosi stb. munkában gondolkoztunk - bár lehet, hogy elvállaltuk volna, hogy még maradhassunk, amíg nincs megfelelő. De óriási szerencsénk volt, én másfél hét alatt elhelyezkedtem, a Baileysnél dolgozom, szintén logisztikusként, mint otthon. Balázs két hónap múlva kapott munkát - igaz, akkor két ajánlat közül is választhatott -, ő szoftverfejlesztő egy francia cégnél.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Dublin egy négymilliós szigetország fővárosa, másfél millió emberrel, és ez a szám egyre nő. Rengeteg ember a világ minden tájáról keresi itt a boldogulását, hiszen az ország mindenkit befogad, könnyen hozzájuthatnak vízumhoz az Európán kívüliek is, és mindenki legálisan dolgozhat, aki akar. Jelenleg itt az a szerencsés helyzet van, hogy több a munkalehetőség, mint a munkavállaló, bár azok a lehetőségek, ahová nem kell angol nyelvtudás, már nincsenek. A város maga zsúfolt, a közlekedés csak busszal zajlik, így értelemszerűen hatalmas dugók alakulnak ki városszerte. Nincs metró, két vadonatúj villamosvonal van, de azok sem találkoznak sehol. A városkép elég vegyes, a régi, lepusztult házak és a csillogó épületek, a kőtemplomok és a bevásárlóutcák egyaránt megtalálhatók, de a legfőbb attrakciók az utánozhatatlan ír pubok. Két dologban rosszabb: nem a megszokott környezetünk, nem a hazánk, és az időjárás változékonyabb. Hiányzik minden, ami otthoni, és meg kellett szokni, hogy egyik percben süt a nap, a következőben esik az eső, aztán eláll, és fúj a szél. A nyáron végig szakadt az eső, még az írek sem láttak ilyen nyarat eddig, most viszont gyönyörű, napsütéses napjaink vannak, és két hónapja nem esett. És hogy miben jobb? Nincsenek gondok, vagyis nem nyomasztóak, mint amit otthon látsz az embereken. Kedvesek, közvetlenek, befogadóak. Az ország gyönyörű, minél többet látunk belőle, annál jobban tetszik. Kellemes itt az élet.

Mi hiányzik Magyarországról?
A szüleink, nagyszüleink, barátaink. Az otthoni ételek. Szerencsére mindent megkapunk, elhozunk otthonról, alapanyagokból nem szenvedünk hiányt. Hiányzik a magyar zene, a híradó, a Balaton. És hogy a meleg és a hideg víz egy csapból folyik.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az emberek derűje, gondtalansága, közvetlensége. A pubok hangulata, élőzenével. Az ír táj, a vad sziklák, az óceán. Az ír reggeli (tükörtojás, szalonna, virsli, paradicsomos bab, röszti, pirítós, véres és májashurka-szeletek). A tradíciók tisztelete: az ír zene, tánc és nyelv - nem beszélik, de minden ki van írva írül, őrzik a nyelvet mint hagyományt, és ezt szépnek találom.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Sokkal jobb. Az emberek szerintem itt a legkedvesebbek Európában. Segítőkészek, befogadóak, hiszen 25 éve még egy szegény ország voltak, ahonnan ugyanúgy mentek el az emberek, mint most Kelet-Európából, mostanra sokan visszatértek. Legtöbben az Egyesült Államokba emigráltak, Írország most is amolyan híd Európa és Amerika között. Sok amerikai cég is emiatt, valamint az angol nyelv miatt települt Írországba. Az emberek boldogok, a legtöbb fiatal könnyedén keres annyit pár nyári munkával, hogy aztán egy évet utazgathasson a világban - ez elég gyakori. Minden hétvégén tömve vannak a boltok, mindenki vásárol. Láthatóan jólét van.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Kb. 2 euró (504 forint) egy óra, de még nincs autónk, szóval ez csak becslés. Egy buszjegy 1-től 2,5 euróig (252-630 forint), attól függően, hány megállót mész. Havibérlet 80 euró (20 160 forint) körül. Egy mozijegy 10 euró (2520 forint), de havi 20 euróért (5040 forint) korlátlan bérletet adnak. Egy pint Guinness 5 euró (1260 forint) körül van, vidéken 4-4,5 (1008-1100 forint). Tescóban 2 euró (504 forint) egy dobozos. Egy kávé 2 euró (504 forint) körül.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Két szoba plusz nappali 1300-1500 euró (327 000-378 000 forint) körül, egy új építésű blokkban, a belvárosban bútorozva. 1000 euróért (252 000 forint) egy rosszabb állapotút kapsz, nem belvárosban.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra, és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Jelenleg mindent megveszünk, amire szükségünk van, sőt, még annál többet is (ruhát nekem), de próbálunk ésszel költeni, persze. Mi kettesben bérelünk egy új építésű lakást, ez nem a legolcsóbb megoldás, de mivel hosszabb távra tervezünk, nekünk megér ennyit a magánéletünk. Kocsit is tervezünk venni, az tovább faragja majd a spórolás mértékét. Havi 1500-2000 euró (378 000-504 000 forint) körül szeretnénk félretenni ketten együtt. Arra gyűjtünk, hogy legyen miből elkezdeni az életünket otthon.

Azzal foglakozol, amivel mindig is szerettél volna?
Igen, szeretem a szakmámat, és szerencsésnek tartom magam, hogy abban dolgozhatom most is. Sok újat is tanulok, bár az itteni munkatempó nem olyan feszített, és nincs az a stressz, görcsölés, mint otthon. Itt nem jut annyi feladat egy emberre, mint Magyarországon, nem véletlenül mondják is, hogy a lengyelek, magyarok stb. jó munkaerők.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Ahogy már mondtam, embert panaszkodni nem hallasz. Mindenki pozitív dolgokról mesél. Ez akkor tűnik fel igazán, amikor hazalátogatunk, és tapasztaljuk az ellenkezőjét. Ők nem aggódnak, se munkán, se pénzen. Az öltönyös úriemberek bemennek munka után egy pint sörre megbeszélni az élet nagy dolgait. Csütörtöktől vasárnapig meg partizik mindenki. Péntek már másnaposság, hétfő egész nap hullafáradtság.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Attól tartok, hogy nehéz lesz majd innen hazamenni, és nehezen fogjuk otthon újra megtalálni a helyünket (de mindenképpen szeretnénk hazamenni), és abban reménykedem, hogy olyan változások lesznek Magyarországon, amelyek hazavonzzák majd a külföldre távozott hazánkfiait, és lehetőségünk lesz majd a saját országunk építésére. Szomorúnak találom, hogy olyan sokan eljövünk a jelenlegi gazdasági-politikai helyzet miatt.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Nálunk itthon most a látogatók, akiket várunk, szinte minden hétvégén jön valaki, mivel nagyon olcsók a jegyek novemberre. Baráti körben pedig, hogy ki hogy boldogul, meddig tervez, utazások, hazalátogatások, más szerencsét próbálók történetei, valamint hogy mikor hová menjünk bulizni vagy kirándulni.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Taoiseach Bertie Ahern (a miniszterelnököt hívják tísának, ez írül van) fizetését megemelték 38 000 euróval (9 576 000 forint). Itt is megy azért a politikai téma, de a kormányt idén harmadik ötéves ciklusára is megválasztották, és a választások előtt, amikor kiderült, hogy ők is sumákoltak valami pénzekkel, ettől csak még népszerűbbek, emberibbek lettek a közvélemény szemében. Valamint 29-én ünnepnap volt, és Dublin-maraton.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Nekem a fitneszterem lenne, ha végre tudnám rendszeresíteni a látogatását. Általánosságban pedig a vásárolgatás és a kocsmázás, a társasági élet, minden korosztálynak. Itt a kisgyermekes szülők is megvárják, míg a gyerek elalszik, babysitter marad, ők meg mennek a barátokkal szórakozni. Nagyon népszerű még a meccsnézés - foci, rögbi és a hurling, az írek nemzeti sportja.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Számtalan pub élőzenével, éttermek, vendéglők, diszkók minden utcasarkon a belvárosban. Itt szinte ugyanolyan tömeg hömpölyög az utcákon éjszaka, mint nappal. Egyszerűen muszáj menni minden hétvégén. Nekem a vidéki, isten háta mögötti kocsmák jobban bejönnek, főleg az ottani emberek érdeklődése, kedvessége.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Könnyebb, gondtalanabb életük lenne itt, mint otthon, szerintem. De mi otthon szeretnénk őket felnevelni, magyar anyanyelvvel, magyar kultúrával, a családunk, családjuk körében.

<