137. dr. Vörös Dalma - Gzira, Málta

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Máltáról, Gzirából válaszol dr. Vörös Dalma.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
2006. szeptember végén jöttem ki Máltára EU-s projekteket koordinálni és újakra pályázni egy máltai céghez. A lehetőséget munkakapcsolat révén kaptam, még Budapesten, ugyanis akinek először felajánlották, az nem élt vele. Négy hónapig dolgoztam Gzirában, konferenciákat és workshopokat szerveztem, végeztem a ránk bízott feladatokat, s tartottam a kapcsolatot a külföldi projektpartnerekkel. A cég az év elején anyagi válságba került, így el kellett jönnöm. Jó referenciát kaptam, s úgy döntöttem nem adom fel, ha már kibírtam az első máltai telet az otthoni megszokott bevezetett gázfűtés nélkül, akkor a nyár csak jobb lehet. Felvettek a máltai irodával is rendelkező osztrák online céghez, ahol a magyar ügyfélszolgálatos csapathoz csatlakoztam. Hat hónapig válaszolgattam az e-maileket, a chaten és telefonon érkező kérdéseket magyarul, reggeli és délutáni műszakokban. Nyáron ezért arany életünk volt, hisz volt, hogy egész délelőtt a tengerparton lehettünk, ha délutánosak voltunk. Szeptemberrel ismét váltottam, bár akkor nem szívesen, mert nagyon megszerettem a nemzetközi hangulatot. Azonban szakmai fejlődés után vágytam. Így a hosszas interjúsorozat után sikerült egy szakmailag igen felkészült máltai ügyvédi irodához bekerülnöm, ahol jelenleg hat hónapos gyakorlati időmet töltöm. Májusban letettem az angol tanári diplomát a máltai egyetemen, és most fejeztem be a máltai cégjogi kurzust. Mindkettőt az iroda támogatásával végeztem el.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Málta barátságos, és érződik az alapvető jóindulat a szigetlakók részéről. Nem bonyolítják túl a dolgokat, az emberek egyszerűek. Bár számomra sokszor félszeg ez a sziget a maga illogikájával, - elég, ha az utakra gondolok, ahol megáll az esővíz, mert egy kicsit sem építették oválisra, vagy az egyajtós buszok kényelmetlenségét naponta átélve, ahol mindig nyitott ajtóval halad a busz, bár sosem tudni, mikor érkezik, és azt sem tudjuk könnyen megmondani, hogy hol állunk, mert a megállóknak nevei sincsenek, és még sorolhatnám. Viszont alapvetően könnyű az élet, nincsenek azok a problémák, mint Magyarországon, idegeskedés, aggodalom. Mivel a sziget könnyen átlátható, hiszen 20 perc alatt bárhova oda lehet érni autóval, nincs megoldhatatlan ügy. Futárszolgálatot nem is használnak a szigeten belül, mert nincs értelme. A városokat inkább apró községeknek mondanám, amelyek nagyon egymásra épültek, a határok elmosódnak. Sliema, Gzira, Msida között nem mindig tudom, hogy átléptem-e a határt. Egy-egy kis község pár ezer lakosú, Valletta, a főváros 7111 lakossal bír. Az állam három szigetből áll, Gozó kb. 60 000 lakosú, míg Cominó oly parányi, hogy mindössze egy hotel van rajta, és egyetlen család lakja. A máltaiak alapvetően optimisták, vidámak, és szeretik az életet. Akkor is boldogok, ha üres a pénztárcájuk, akkor is mulatnak szombaton, vagy sütnek barbecue-t a tengerparton, ha öt lírájuk van, és akkor is, ha száz. Nem a pénz körül forog ez a világ, kicsit izolálódott, de ebben az értelemben ez abszolút az előnyére vált. A máltai nem hoz létre felesleges akadályokat, nem nehezíti meg a másik életét, inkább egyszerűsítenek. A könnyű megoldásokat keresik. Mindig az élet napos oldalát nézik. Azonban ehhez a felfogáshoz a lazaság is hozzátartozik, aminek következménye lehet, hogy a taxi sosem jön, bár időre rendeltük, hisz hajnalban ki kell érnünk a reptérre. Nem lehet mindent készpénznek venni Máltán.

Mi hiányzik Magyarországról?
A vadas, a paprikás csirke, a töltött káposzta és a leveseink. A máltaiak nem esznek meleg ételt ebédre, csak egy salátát vagy szendvicset. Avagy porlevesen élnek délben. Az igazi, tartalmas leveseket nem ismerik. Ezt sosem tudtam megszokni. Nincsen étel futárszolgálatuk, de igény sincs rá. Ez hiányzik. Természetesen hiányoznak a rokonaim, a barátok, az igazi mély kapcsolatok. Málta kicsit felszínes nekem, az itteni kapcsolatok mulandók. Itt a taxis mondja meg, hogy mikorra ér oda, mert sokszor a fuvarokhoz igazítja az utast. Taxiórát is csak egyszer láttam, nem jellemző, a fuvardíjat előre meg kell beszélni. Általában 3-4-5 máltai líra (1800-2400-3000 forint). A buszok sem kiszámíthatóak, s ez az egyetlen tömegközlekedési eszköz. Ilyen apróságokban otthon nagyobb a komfortérzetem, ezt hiányolom innen.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
A tenger. A reggeli vagy esti futások a tengernél. A torna, amit a sziklákon végzek, miközben nézem a hullámokat, fülemben zene szól, és feltöltődöm, gazdagodom az élménnyel és a békével. Hiányozna az a biztonságtudat, hogy délután is visszamehetek, mert a tenger megvár, s körbeölel folyamatosan, nem kell hozzá elutaznom, hogy lássam. Hiányozna a könnyedség, a könnyű élet, hogy tudom, hogy megoldódik minden, s nem kell aggódnom semmiért. Otthon többet aggódunk, nagyobb a kiszámíthatatlanság érzése.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
A máltaiak nem élnek túl jól, nincsen magas életszínvonal, mégis azt érzem, hogy mindenük megvan. Az átlagkereset nem sokkal magasabb a magyarországinál, de a tenger közelsége, az életfelfogás rengeteget számít. Az érdekes az, hogy hajléktalant még nem láttam sehol. Az emberek dolgoznak, ha pedig nem, akkor elüldögélnek a lépcsőn Vallettában, vagy egy kis halászfaluban a maguk cappuccinójával, de van hova hazamenniük. A családok összetartók, addig mindenképpen egy fedél alatt élnek, amíg a fiú meg nem nősül, vagy a lány férjhez nem megy. Kiegyensúlyozottak és örülnek egymásnak. Szívesen vendégeskednek a másiknál, készítenek vacsorát vagy vasárnapi ebédet, ahol vidáman, rövid történeteket mesélve töltik az időt. Ezek a tradíciók ugyanúgy élnek, mint évekkel ezelőtt, s az idősek iránti tisztelet sem tűnt el.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Máltán nincs parkolódíj, csak helyenkéntnk. Például Paceville moziparkoló, az ár kb. egy órára 25 cent (150 forint). A buszjegy egységes, 20 cent (120 forint), azonban a távolsági buszok menetjegye 50 cent (300 forint). Heti bérlet van, 7 máltai líra (4200 forint). Mozijegy 2,25 máltai líra (1350 forint). A sör, ha a helyi CISK-et isszuk, akkor kb. 60 cent (360 forint), ha más, külföldi sörről van szó, akkor 80 cent -1 máltai líra (480-600 forint). A kávé átlagosan 50 cent (300 forint), attól függően, hogy hol rendeljük, van 20 és 90 centért (120-540 forint) is. A cigaretta drága, egy doboz 1,6 máltai líra (960 forint).

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Málta frekventált részei lakásbérlés szempontjából Sliema, St. Julians, Gzira, Msida. Azok a helyek, amelyek közel vannak a központi élethez. Valletta közigazgatási központ, Florianában vannak a minisztériumok, de az itt élő külföldiek általában az elsődlegesen említett városokban keresnek lakást. Általában 180-250 máltai líra (108 000-150 000 forint) között mozognak az árak, de ez utóbbi árért tengerre néző, tágas erkéllyel bíró, napos apartmant kapunk. Általában minden lakás bútorozott és felszerelt. Ez itt természetes. A máltaiak tágas lakásokban laknak, a sziget kicsinysége ellenére, az ingatlanárak pedig éppen ezért rendkívül magasak.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra, és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
A jövedelmemből még nem igen sikerült félretenni, mert az árak magasak. A repülőjegy pedig szépen elviszi a félretett lírákat. Egyébként utazásra szeretek költeni, megismerni új helyeket.

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Tulajdonképpen haladok afelé. A nemzetköziség, két nyelv folyamatos használata, külföldiekkel való találkozás, tárgyalások és a folyamatos tanulás mindig is a céljaim közé tartoztak. Azonban a jog számomra eszköz, nem tekintem magamat tipikus jogásznak, inkább olyan valaki szeretnék lenni, aki megoldást nyújt másoknak, összekapcsolja az embereket, legyen az két külföldi, vagy két magyar, üzletember vagy mérnök, építész vagy ügyvéd. Nekem az emberi kapcsolatok és a nyelvek használata fontos. Ahhoz, hogy otthon tudjam ezt csinálni, kell az itteni tapasztalat, szerintem csak így nyílhatnak meg új kapuk előttem. Felkészült és méltó szeretnék lenni az új lehetőségekhez.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
A mindennapok hangulata jó, ezt általánosan elmondhatom az itt eltöltött idő teljes vonatkozásában. Bárhol dolgoztam eddig, nem voltak nehézségeim a munkatársakkal vagy munkahellyel. Sem a munka utáni élettel. A stressz csak mostanában jött vissza az ügyvédi iroda komolysága és a magas követelmények miatt (pontos időbeosztás és napirendvezetés), azonban én még mindig úgy érzem, hogy ez mégiscsak egy hosszúra nyúlt nyaralás.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Attól tartok, hogy amennyire haza szeretnék menni, annyira fogok vágyakozni vissza. Oly sokat mérlegeltem, de ugyanakkor már meg is szoktam Máltát. Kicsit itt marad a szívem, mert mindenben megtaláltam a jót, s megszerettem a szigetet a maga fogyatékosságaival együtt. Abban reménykedem, hogy a munkám miatt kell majd Máltára jönnöm néha, hogy különböző ügyfelek ügyeit intézzem, s így megmarad a fizikális kapcsolat is. Ha viszont mégsem így alakul, akkor remélem, hogy nem okoz majd problémát ideutazni, ha szeretnék.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Közelednek a választások, de a máltaiak nem tudják a pontos dátumot, sőt, még hónapot sem. Erről igen sokat hallani. Állítólag 2008. júliusig kell lebonyolítani a választásokat, de semmi sem biztos. A költségvetést is pár hete határozták meg. Megváltozott az adó felhasználása, bizonyos tételek átkerültek egyik kosárból a másikba. Erről sokat beszélnek.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Az internetről tájékozódom, ott ez állt: Gonzi stresses climate change as CHOGM opens.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
A máltaiak szeretnek vitorlázni, hajózni. Sokuknak van kis hajója egyik vagy másik kikötőben. A horgászás is igen elterjedt. Nyáron nagyon népszerűk a barbecue-k a tengerparton vagy a házak teraszán. Viszont nem felejthetem el külön kiemelni az állandó szabadidős tevékenységet, mely egész évben jelen van: a pletyka. Reggeltől estig hallható az utcákon, a padokon üldögélő idős nénik és a fiatal korosztályok is előszeretettel űzik. A máltaiak pontosan tudják magukról, hogy sokat pletykálnak, és jót nevetnek is e szokásukon.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Színház, ebből kettő van Vallettában, mozi ebből is kb. három van a szigeten, és Gozón is van néhány. Bulik Paceville diszkónegyedében, ami inkább a tinédzserek világa. Kellemes borozók, a helyi és más borok gazdag világával, vacsorák. A nyár folyamán rengeteg fesztivál van, s az évben 13 hivatalos ünnep, amely mind szünnap!

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Én kicsinek találom Máltát ahhoz, hogy itt éljek, s azt sem szeretném, hogy a majdani gyerekeim ne ismerjék a magyar történelmet vagy egyetlen magyar népdalt sem. Tehát nem tervezem a végleges letelepedést. Azonban a máltaiaknak jó iskolarendszerük van. Olaszország közelsége, illetve a televízió többnyire olasz nyelvű programjainak figyelése, és az ország történelmi adottságai miatt az olaszt és az angolt felsőfokon beszélik. A kis nebulók természetesen a máltai nyelv mellett tanulják még a franciát és a németet is. Ezek választható tárgyak. Mind az állami, magán-, ill. egyházi iskolákban egyenruhát viselnek. Az egyetemi oktatás is színvonalas.

<