189. Mericske Nikoletta - Canterbury

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Canterburyről mesél Mericske Nikoletta.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Jelenleg Canterburyben járok iskolába, azért jöttem el otthonról, Budapestről, mert szeretnék angolból nyelvvizsgázni. Egy cégen keresztül kerültem ide, amely külföldi oktatásszervezéssel foglalkozik.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Canterbury egy kisváros, Londontól 70-80 km-re délkeletre, közel a tengerparthoz. A város hangulatát talán Esztergoméhoz tudnám hasonlítani. Kis város, de gyönyörű. A katedrális a város minden pontjáról magára vonzza a tekinteteket. A központban sok üzlet és étterem van, kellemes ott tölteni egy-egy délutánt vagy szombat, vasárnap délelőttöt. Az utak tisztábbak, és kisváros lévén kisebb a forgalom. Az időjárásról csak annyit, hogy mióta itt vagyok, alig esett az eső. Majd meglátjuk, mit hoz a tavasz.

Az emberek itt kifejezetten nyugodtabbak és kedvesebbek, mint Magyarországon, de a kedvesség csak felületes. Hogy miben jobb az ország? Amit én itt érzek az az, hogy könnyebb az élet. Nem kell attól tartanod, hogy mit hoz a holnap.

Mindezektől függetlenül nekem eszem ágában sincs itt maradni vagy később visszajönni. Magyar vagyok és ragaszkodó. Szeretem az országot, ahol születtem és felnőttem, és nem hátrálok meg a nehézségek elől. Nem feltétlenül jobb az, ha könnyű az élet. Annak jó külföldre menni, aki magának való. Én nem vagyok az. A családom és a barátaim nélkül csak a testem van itt jelen, a szívem otthon van.

Mi hiányzik Magyarországról?
Ha mindent felsorolnék, az elég hosszadalmas lenne, lássuk a fontosakat: a Családom; a barátaim; a magyar beszéd; a nagyváros életteli pezsgése; az ételek; az, hogy zenélhessek (itt kevésbé van rá lehetőségem), hogy otthon kelhessek fel, a saját ágyamban.

Többféle ember létezik. Én azért jöttem ide, mert mindig a maximumra törekszem. Egy felsőfokú nyelvvizsga nem volt elég, dolgozom hát a másodikon, és tudom, hogy ha ez sikerül, már ki lesz tűzve a következő cél, amit el kell érnem magam miatt. Az embernek mindig meg kell dolgoznia azért, amije van. Semmi nem fog csak úgy a kezünkbe hullani, de ettől ember az ember, hogy nem csak napról napra él, hanem küzd valamiért, a céljaiért, és ha eléri, kitűz egy újabbat. A gondok általában akkor kezdődnek, ha céltalanul keringünk.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Mivel tudom, hogy júliusban hazamehetek, biztos, hogy eljövök. Ami talán fog hiányozni, az az iskolában néhány dolog. Az itteni oktatás egészen más, mint otthon. Ez természetesen nem a magyar tanárok hibája. Itt egyedül a pénz döntő, sajnos. Az angol iskolákban sokkal több lehetőség adott, mint nálunk. A naplórendszert a tanárok saját laptopjukról, helyi hálózaton keresztül küldik a titkárságra (és ez csak egy példa a sok közül, ami megkönnyíti a munkájukat). Minden tanár rendelkezik saját szaktanteremmel, ami az adott tárgy minden eszközével és berendezésével fel van szerelve. A legtöbb tanteremben van annyi laptop, hogy minden diák egy sajáton tud dolgozni. A kísérleteket mindenki végigcsinálja, sokkal több interaktív része van az óráknak. Ami még szimpatikus itt, hogy a tanárok és az a személyzet, akik a vizsgákért, valamint a diákokért felelősök, mindenkit név szerint ismernek. Engem is már az első napon úgy vártak, hogy még a vezetéknevemet is tudták betűzni, nem az fogadott, mint általában, még otthon is, hogy nyújtják a papírt és a tollat, hogy írjam le én, mert túl nehéz.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az életszínvonal teljesen más. Az én fogadó családom, akiknél lakom, fent tudnak tartani egy háromemeletes házat, két autót és még két lakást, úgy, hogy az anya nem dolgozik, és az apa sem olyan munkát végez, aminek a magas fizetése miatt tudnák ezt megengedni maguknak. Ez itt átlagos. A legtöbb családban, ahol gyerekek vannak, az anya háztartást vezet. Azt hiszem, ez otthon lehetetlen lenne. Itt senki nem beszél politikáról, és mióta itt vagyok, még egyszer sem hallottam olyan panaszt, hogy nem tudom, miből fogom kifizetni a gázszámlát.

Sajnálom, hogy otthon ezek napi témák, és remélem, hogy ez idővel jobb lesz. Magyarország semmivel sem rosszabb, mint bármely más ország, csak a körülmények padlóra küldték kicsit. Majd együtt megjavítjuk.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Egy óra parkolás kb. 1-3 font (350-1050 forint); a buszjegy 2-4 font (700-1400 forint) (függ a távolságtól). A mozijegy 7 font körül van (2450 forint), sört nem iszom, és kávét sem, de a kávé kb. 2-4 font (700-1400 forint). Természetesen minden függ attól, hogy milyet és hol.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Hogy mi minősül itt pontosan belvárosnak, azt nem tudom, de egy kétszobás lakás havi bérlete körülbelül 400-600 font (140 000-210 000 forint) között ingadozik. Ez is attól függ, hogy hol és milyet.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Diák vagyok, nem dolgozom, nincs jövedelmem.

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Az én esetemben a nyelvtanulás a foglalkozásom, és azt mindig is fontosnak tartottam, és tartom is. A mai világban rendkívül fontosak az idegen nyelvek. Jelenleg a német nyelv már a birtokomban van (vagy legalábbis a nyelvvizsgapapír), az angol, olasz és japán folyamatban van. Jövőre még elkezdem a franciát, és majd ha egyszer nyugdíjas leszek, megtanulok spanyolul.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Nyugodtabb. Itt az emberek már sok minden olyat mindennaposnak élnek meg, ami otthon még nem lenne annyira elfogadott.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Hogy nem sikerül a jelenlegi célom, a nyelvvizsgám, bár nagyon erősen dolgozom az ügyön.

Remélem, hogy hamar eltelik ez a fél év, és sikeresek lesznek az itteni, az otthoni osztályozó és a nyelvvizsgám. Valamint hogy jövő szeptemberben minden visszatér a régi kerékvágásba.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Az időjárás, elvégre angolokról van szó! Mindig beszélünk mindenkivel Magyarországról is, mert nagyon érdeklődnek, én pedig szeretek mesélni és képekkel illusztrálni.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Egy televíziós műsorvezető meghalt.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Foci és krikett. Sokan járnak a tengerpartra is, mert közel van.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Mozi, pub, viszonylag sok lehetőség akad.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Nem.

<