Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
2005 nyarán jöttem ide legelőször, két hetet nyaraltam itt, egy kedves barátnőmnél. Egészen kicsi korom óta tudom, hogy Spanyolországban fogom leélni az életem. Néha azt éreztem otthon - bár nagyon szeretek Magyarországon lenni -, hogy talán 3600 kilométerrel arrébb kellett volna megszületnem. A Costa del Solon eltöltött két hét után hazarepültem, és felmondtam a jól fizető, kényelmes veszprémi munkahelyemen, lezártam itthoni párkapcsolatomat, és úgy döntöttem, megyek! Nyelvismeret (kevés angol és német) és különösebb szakmai tapasztalat nélkül újra elindultam hőn áhított új hazámba, de már csak egy "one way ticket"-tel, egy bőrönddel és egy jó adag várakozással teli boldogsággal.
Itt folyamatosan tanulom a nyelvet, és egy toszkán stílusú étteremben felszolgálok. Nagyon kedves emberekkel dolgozom együtt, és nagyon jó a hangulat munka közben. Rengeteg barátom lett, igazán jószívű, segítőkész és vidám emberek, rengeteg időt töltök velük. Sokat kirándulok, igyekszem bejárni az országot, de persze a munka és a kirándulások mellett mindig hagyok időt egy kis fiestára (bulira).
Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Fuengirola - Andalúzia tengerpartján, Malagától 30 kilométerre található, egykor föníciaiak, rómaiak, arabok lakta, 8 kilométer hosszú kiépített tengerparttal rendelkező üdülőváros. Folyton süt a nap, gyönyörű kék a tenger, nyáron elég sok a turista, de télen kicsit lecsendesedik. Gyönyörű, tele vannak az utcák virágokkal, narancsfákkal. Nagyon szépek az épületek is, vagy újak, vagy ha régebbi az adott épület, biztosan szépen fel van újítva. Rengeteg kávézó, étterem, hotel, diszkó található leginkább a part mentén. Ez a part menti sétány - Paseo Maritimo - különösen szép a pálmafáival. Nagyon odafigyelnek a tisztaságra, s rendszeresen takarítják az utcákat, a partot. Mintegy 60 ezren lakják, egynegyedük külföldi (főképp angolok, skótok, írek, skandinávok, továbbá argentinok, marokkóiak és más arabok). Főbb turisztikai helyek: a Castillo de Sohail erőd, amely ezer éves, aztán a Zoo Municipal, az állatkert, a város Malaga irányában már egybeépült Benalmanédával, ahol delfinárium található, és a nyugati világ legnagyobb (33 méter magas) buddhista sztúpája, amely 2003-ban épült Tsechu Rinpoche kezdeményezésére. Nyolc kilométerre a hegyekben található Mijas tradicionális andalúziai falucska, ahol csacsikat lehet simogatni.
Háromszázharminc napon át süt a nap, az emberek vidámak és nagyon kedvesek, folyton ünnepelnek - ünnep az egész életük. Bár ők maguk, a helyi spanyolok ezt nem így látják. Olykor panaszkodnak, de nincs nagyon rá okuk. Amikor legutóbb beültem a fodrászszalonba, akkor kis idő múltán előkerült a házi kávélikőr, amit nem a hajamra kaptam, és három óra múlva engedtek csak el a szimpla hajvégvágásból. És ugye a tenger. Amikor felébredek, elsétálok a lakástól úgy 200 métert, és ott a tenger. Végtelen kék, frissítően tiszta, hívogatóan ölelő. Az otthonom Magyarország, egy meseszép ország, ám megszürkül attól, ahogy benne élünk. Sok benne a szomorúság, keserűség, talán a rossz anyagi helyzet miatt. Átjárja a kétségbeesett tehetetlenség, vagy az erőszakos gyűlölet, amin mintha nem akarna az ország túljutni. Az országunknak megvan minden adottsága (a Balaton, erdők, fürdők, lovak, borok, Budapest és városaink, tájaink) ahhoz, hogy fölfedezzük végre önmagunkban is ezt a sok gyönyörűséget! Azon vagyok, hogy a lehetséges Magyarországot elvigyem a spanyoloknak.
Hogy miben rosszabb? 20 percig gondolkoztam ezen, de csak egyet kivetnivalót találtam. Nincs nekik Túró Rudijuk.
Mi hiányzik Magyarországról?
A családom, a legjobb barátaim, a magyar ízek, Vászoly, a Balaton, Tihany hangulata.
Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Minden. Minden, ami itt van. A hely maga, a jókedv, a folytonos napsütés, a kedvesem, a barátaim. No meg a fiesták, a sangria, a tenger, azok a szép macskaköves utcák, a narancsfák.
Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Elég nagy a különbség. Jóval magasabb az életszínvonal. Ez látszik a lakóépületeken (minden második háztömbhöz pálmafás kert tartozik kertésszel és medencével), az utcák is gyönyörűek, a középületek, a kórházak, hivatalok jóval újabbak és igényesebbek. A fizetésekkel sincs különösebb gond. Például havi fizetése egy üzleti eladónak 900 euró (235 800 forint), egy felszolgálónak 1200 euró (314 400 forint), egy szakácsnak 1500 euró (393 000 forint), egy kedves ismerősöm autókat árul, a fizetése havonta 2400 euró (628 800 forint). Ugyanakkor az élelmiszerek ára hasonló, mint Magyarországon. Az emberek, mint már írtam, vidámak és jóval kiegyensúlyozottabbak, mint nálunk Magyarországon.
Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, egy sör, egy kávé?
A parkolás 1-3 euró (262-786 forint), buszjegy: 1 euró (262 forint) városon belül, a sör 1,80 euró (471 forint), kávé 1-1,5 euró (262-393 forint).
Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
650 euró (170 300 forint).
A jövedelmedből mennyit költesz magadra, és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Itthon 20-a után soha nem volt pénzem, bármennyire is jónak számított a fizetésem, most pedig úgy, hogy jól élek, mindenem megvan, még félretenni is tudok. Egy gyönyörű tetőtéri, hatalmas, medencés, új lakást bérelek. Rendszeresen eljárok utazgatni, szórakozni. Mindezt Magyarországon elég nehéz kivitelezni. A jövedelmem 30 százalékát félre tudom tenni úgy, hogy közben normálisan, jól élek.
Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Most épp felszolgálok. Soha nem tanultam ezt a szakmát, de itt belejöttem. Szeretek emberek között lenni, így néha még élvezem is a munkát, viszont vannak napok, amikor már nagyon mehetnékem van a barátaimmal valamerre, s olyankor is sajnos dolgozni kell. Természetgyógyászatot, turizmust tanultam és a természetes gyógyítási technikák állnak a lelkemhez közel. Lassan belekezdek.
Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Vidám, rengeteget viccelődünk a munkatársaimmal, barátaimmal. Na igen, ezek a spanyolok különösen romantikusnak mondható emberek. Nagyon érzelmes nép, és a fiúk, meg kell, hogy mondjam, elég jól udvarolnak. Nem szégyellik kifejezni érzelmeiket még akkor sem, ha épp az egész utca őket bámulja. Szerencsére nem arról kell beszélnünk minden nap, hogy melyik politikus hazudott nagyobbat vagy hogy mennyire nincs pénz. Ezeket a nehéz, szívszorító pillanatokat ott nem kell megélnünk.
Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Nem remélek, nem félek, boldog és szabad vagyok!
Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
A munka, a lehetőségek, a következő fiesta (ünnep), kivel mi történik.
Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
A kenyai zavargások.
Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Playa (strand), kirándulások, reggelig tartó bulik, gitározás mécsesekkel a parton este a barátokkal.
Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Házibulik, parton levő bulik, a városban pedig gombamódra szaporodtak el a különféle stílusú diszkók.
Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Nem fogok haragudni érte.