Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
2004-ben érkeztem Ausztráliába a Gold Coastra. Itt élt a férjem már több éve. Még Amerikában voltam, amikor megismertem, aztán Új-Zélandon összeházasodtunk, es közösen, már hárman (akkor meg nem tudtuk) érkeztünk a Gold Coastra. Jelenleg itthon vagyok a fiammal.
Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Én nem tudnék jobb vagy rosszabb dolgokat írni. A város üdülőváros, Brisbane-től kb. egyórányi autózásra. Állandó lakosa kb. félmillió, Ausztrália egyik leggyorsabban fejlődő területe. Évente több mint ötmillió turistával, óceánparttal, felhőkarcolókkal. Érdekesség még az, hogy Gold Coast kétszer ünnepel újévet egy évben, ugyanis két államhoz tartozik. Qld soha nem állít órát, azonban Gold Coast déli része, Tweed Heads NSW- hez tartozik, ők egy órával előbb vannak a nyári (otthon téli) időszakban. Különbség talán annyi, még az előzőeken kívül egy magyar városhoz képest, hogy nagyon nagy távolságok vannak, Gold Coast 70 km hosszan terül el az óceánpart mellett, valamint nincsenek régi házak, műemlék épületek.
Mi hiányzik Magyarországról?
Szüleim, testvérem, nagyim és persze minden rokon. Természetesen séta Pécs belvárosában, a tv-torony, a gyönyörű évszakok, a havas táj, valamint az igazi karácsony.
Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Itt él a családom, itt vannak a barátaim. Itt van mindenünk, amit eddig közösen elértünk. Hiányozna a napfény (az év 296 napján 25 foknál magasabb a hőmérséklet), a segítőkész emberek, séták a parton.
Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az életszínvonalra sem írnám, hogy jobb vagy rosszabb, talán csak más, mint otthon. Pár napja néztem egy műsort az itteni életszínvonallal kapcsolatban, és számomra is meglepő volt. Nyolcból egy ausztrál eladósodott, képtelen fizetni az egyre magasabb kamatokat. A házvásárlásra például 16 éve nem volt ilyen magas a kamat, mint most, sokan kényszerülnek eladni az egyetlen értéküket, mert képtelenek visszafizetni. A hitelre történő vásárlás viszont Ausztráliában a legmagasabb. Szeretnek költeni, itt is megvan a szomszédnak megvan, nekem is kell elmélet. Az átlagkereset családonként 60 000 ausztrál dollár (9 240 000 forint) körül mozog évente. Ami rosszabb szerintem, hogy nem alanyi, hanem jövedelemhez kötött a szociális támogatottság, tehát aki egy kicsit is jobban keres, mint az átlag, az csak nagyon minimum támogatást kap az államtól. Az óvodatámogatás is ide tartozik. Négy éve, amikor megérkeztem, még nem ezt írtam volna Ausztráliáról, de az elmúlt időben olyan mértékű változás történt itt is, ami nehezíti az itt élők napjait. Pozitív az, hogy nem az anyagi dolgok határozzak meg azt, hogy milyen az ember lelkiállapota. Így is kiegyensúlyozottabbnak es boldogabbnak írnám őket, mint az átlagmagyar, de a stressz itt is kezdi magát belopni az emberek életébe. Igaz, hogy nem győzik hangsúlyozni, hogy Ausztráliában a legalacsonyabb a munkanélküliség, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy soha ennyi ember nem dolgozott fél munkaidőben és végzett alkalmi munkát, mint most. A teljes munkaidő egyre kevesebb. Az élelmiszerárak a négy évvel ezelőttihez képest minimum a kétszeresére növekedtek. A jó szintű oktatás nagyon drága, és a magániskola sem nyújt olyan színvonalat, mint otthon egy jobb általános és középiskola. A pozitív az, hogy itt könnyen megtehetjük, hogy nekem nem kell dolgoznom, itthon maradhatok a gyerekkel, és még így is sokkal jobb szinten élünk, mint Magyarországon tudnánk. Egyre többen kérdezik, hogy megéri-e kivándorolni. Ha reálisan nézzük, és sok anyagi tartaléka van az embernek és/vagy egy nagyon jó hiányszakmája, akkor igen. Ha bármelyik is hiányzik ezek közül, akkor nagyon nehéz itt is boldogulni.
Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Parkolás a bevásárlóközpontoknál ingyenes, általában 1-2 ausztrál dollár (154-308 forint) óránként az utcán a városban. Persze ez függ attól is, hogy melyik kerületben vagyunk, Surfers Paradise (amolyan belváros) alapból több, mint mondjuk az északabbra levő Labrador. A tömegközlekedés borzalmas (nem is nagyon létezik), zónákra van osztva, és ára az alapján több vagy kevesebb, hány zónán megyünk keresztül. Az első időkben, amikor megérkeztem, próbáltam buszozni, de megállapítást nyert nálam is, hogy itt a csoda előbb jön, mint a busz. Félelmetes, hogy az autó itt alap dolog, szinte lehetetlen élni nélküle. Mozijegy kb. 12 dollár (1848 forint), kávé jobb helyeken kb. 4 dollár (616 forint), a sör 5-6 dollár (770-924 forint).
Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
A belvárosban (Surfers Paradise) kb. 340 dollár (52 360 forint) hetente (plusz rezsi) egy alap kétszobás lakás. A bútorozott valamennyivel drágább, mint az üres lakás. Ami itt furcsa az, hogy nem a belváros a legdrágább, vannak olyan luxus-kerületek, amelyekben jóval drágább a kétszobás lakás, mint a belvárosban.
A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Jelenleg nincs jövedelmem, ugyanis itthon vagyok, de a példa kedvéért leírom, hogy tavaly visszamentem dolgozni, egy a foglalkozásomban átlagosnak számító órabérért. Támogatást viszont minimumot kaptunk az államtól az óvodára, ami így napi kb. 90 dollárba (13 860 forint) került ebéddel, pelenkával együtt. Ha beszorozzuk ezt öt nappal, es a fizetésemből levonjuk az óvodát, az üzemanyagot, az egyenruhákat, stb., nem maradt szinte semmi. Néha még a férjem fizet azért, hogy én dolgozni járhassak, szóval úgy döntöttünk (a fentebb leírtak miatt is), maradok inkább itthon, ameddig lehet. Csak összehasonlításként: egy egyedülálló anyuka ugyanezért az óvodáért fizet 5 dollár (770 forint) napidíjat és mellette különféle segélyeket kap, mert egyedül kell nevelnie a gyermeket. Jelenleg utazásra spórolunk, jövőre ugyanis szeretnénk hazalátogatni Magyarországra.
Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Igen, azzal. A munkám is a gyerekekkel kapcsolatos, de jelenleg itthon vagyok a fiammal, szerintem a legtöbb anyának ez a legjobb foglalkozás.
Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
A tévhitekkel ellentétben itt is dolgoznia kell az embereknek, néha elég sokat ahhoz, hogy jól éljenek, szóval a hangulatot ez is meghatározza. Itt is fáradtabbak, ingerlékenyebbek, néha stresszesebbek az emberek. Ugyanakkor kedvesek, segítőkészek. Mivel sajnos három éve nem voltam otthon, nem tudom, most milyen ott a hangulat, így összehasonlítási alapom sincs.
Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Tartani nem tartok semmitől, hiszem, ha akarunk, el tudunk érni mindent, amit szeretnénk. Reménykedem benne, hogy sikerül az állampolgársági tesztem, és sikerül jövőre hazautazni.
Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
A kamatok emelkedése, az egyre drágább élet, és hogy vajon ugyanaz történik-e majd itt is, mint Amerikában.
Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Ritkán olvasom az újságot, de a heti ingyenes újság címoldalán a fiam volt óvodája van, az, hogy hogyan készülnek az anyák napjára. (Itt később van, mint Magyarországon).
Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Elég sok lehetőség van, sokan járnak hétvégén a partra, viszik az egész napos élelmet, amit az ingyenes grillsütőkön elkészítenek. Rengetegen sportolnak, Gold Coastnak vilaghírű golfpályái vannak. Gyerekesek játszóházakba vagy játszócsoportokba járnak. Megtalálhatók élmény- és víziparkok is.
Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Szórakozási lehetőség rengeteg van, pubok, különféle diszkók, klubok, itt van a Conrad Jupiters Casino is, ahol különféle programok, éttermek vannak. Mi nem nagyon járunk szórakozni, inkább töltjük a szombat esténket pihenéssel, együtt, illetve meghívjuk a barátainkat hozzánk vacsorára, beszélgetésre.
Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
A fiunk mar itt született, ugyanakkor nem ausztrálnak neveljük. Igyekszünk neki átadni a magyar értékeket, kultúrát, megtanítjuk küzdeni, arra hogy értékeljen minden apró dolgot. Igyekezni fogunk, hogy minél több országot, kultúrát megismerjen, és majd ha eljön az ideje, ő döntse el, hol is akar élni. A boldogság nem országfüggő, és attól, hogy valaki más országot választ magának, mint ahol született, még nem veszíti el a gyökereit. Mint ahogyan a mi szüleink sem tették, nem szólunk bele, melyik ország lesz majd, ahol élni fog, elfogadjuk a döntését, és segítjük, ameddig csak élünk.