270. Kató Csilla - Napa, Amerikai Egyesült Államok

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Kató Csilla mesél Napáról.

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
2003 nyarán, a Kertészeti Egyetem befejezése után költöztem ide, egy csereprogram révén. Azóta jó néhány különböző borászatban szereztem tapasztalatot itt, Kaliforniában, de Magyarországon és Új-Zélandon is. Jelenleg a Beringer Vineyards nevű borászatnál vagyok önológus, ami azt jelenti, hogy a borásszal és a segédborásszal együtt dolgozva készítjük a lehető legjobb bort a rendelkezésre álló források (szőlőterületek, pincei lehetőségek, stb.) felhasználásával.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
A Napa-völgy a kaliforniai borkészítés Mekkája, ahol a legmagasabb áron értékesíthető palackok készülnek, és évente közel 5 millió turista keresi fel a kóstolótermeket, az elsőrangú éttermeket és a völgy északi részén található termálforrásokra épülő hoteleket. Mivel San Francisco csupán egyóranyi autóútra, délre fekszik innen, így sokan könnyű egynapos kirándulásként tekintenek a vidékre, de sok turista hosszabb időt is eltölt itt. Ugyanakkor nagy ellentétek is megfigyelhetők az idelátogató vagy itt élő milliomosok és az iparágat tulajdonkeppen életben tartó mexikói munkások között. Utóbbiak körülbelül a népesség harmadát teszik ki, es gyakorlatilag mindent el lehet intézni csupán spanyol nyelvtudással is. Azt már régóta itt elő ismerőseimtől tudom, hogy mennyit változott ez a környék az utóbbi 20-25 évben, és vált úgymond a 21 éven felüli borkedvelők Disneylandjévé. Sokak számára kezd terhessé válni a hétvégenként és főleg a tavaszi-nyári időszakban idelátogatók hada, és az, hogy lassan már tényleg csak szőlőültetvények láthatóak mindenhol, kiszorítva ezzel az egyéb mezőgazdasági tevékenységeket. Jelenleg több mint 350 borászat működik a régióban, a szőlőterületek nagysága összesen kb. 17 és fél ezer hektár.

Mi hiányzik Magyarországról?
A családom, a barátaim, Budapest a maga egyedülálló kulturális kínálatával, Túró Rudi és egy jó lángos, és általában az, hogy magyar szót halljak, olvassak. Nem beszélve az ékezetek hiányáról a billentyűzeten. Hihetetlennek tűnik talán, de nagyon tudnak hiányozni olyan mindennapi dolgok is, mint a 21-es busz vagy a körút.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
A mexikói és más nemzetközi ételek elérthetősége. Az óceán és rengeteg más természeti kincs közelsége. Az itteni barátaim, illetve a férjem révén szerzett második család. A lehetőség, hogy sokféle bort kóstoljak, illetve, hogy sokféle borászatban dolgozhassak.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Ahogy már említettem, bár az életszínvonal átlagában magasabb, de rendkívül nagy különbségek vannak. A minimum órabér, ha jól tudom, 8 dollár, de abból nem lehet megélni. Egy szőlőben vagy borpincében dolgozó munkás általában 12-15 dollár között keres óránként, de ez is csak szinten tartásra elég. Általában az emberek boldognak tűnnek, de ez sokszor csak felszín, a munkahelyi stressz es az anyagi problémák sok embert foglalkoztatnak. Az én munkahelyi es baráti köröm elég pozitív, így én több vidám emberrel találkozom, de úgy gondolom, hogy a kiegyensúlyozottság nem feltétlenül földrajzilag behatárolható adottság.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Errefelé nem kell fizetni parkolásért, de San Franciscóban kb. 10-15 dollár (1600-2415 forint) egy napra a parkolás. A helyi buszjegyet nem tudom, de például 29 dollárért (4669 forint) visz ki Napából a San Franciscó-i reptérre a busz. Mozijegy kb. 8-10 dollár (1288-1610 forint), egy pohár sör 4-6 dollár (644-966 forint), a kávé pedig helytől és ízléstől függően lehet két dollár (322 forint), de akár nyolc (1288 forint) is.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Mivel itt nincs igazából belváros, ezért azt mondhatom, hogy egy átlagos lakbér kb. 1000-1500 dollár (160 000-241 500 forint), ez lehet lakás, de akar egy kisebb ház is.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Kb. a jövedelem negyede megy el lakhatásra, egy másik harmad számlákra, benzinre, élelmiszerre, és a fennmaradó hányadból dönthet az ember, hogy szórakozni is akar, vagy csak félretenni. Mi igyekszünk minél többet megtakarítani, de sok elmegy étteremre, szórakozásra, utazásra, ilyesmi. Jelenleg egy nyaralásra teszünk félre, de hosszabb távú megtakarításunk is van.

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Igen, szerencsére néhány év után sikerült eljutnom egy olyan állásba, ahol nagyon jól érzem magam, érdekes a munkám, sokat tanulok, és ami számomra a legfontosabb, a munkatársaimmal is jól kijövök.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
A munkanapok többsége mindenki számára hasonlóan zajlanak: a felkelés, munka, vacsora háromszögében. Hétköznap esténként hetente kétszer-háromszor van esti programunk. De szerencsére itt nincs közlekedési káosz (legalábbis hétköznapokon), és az év túlnyomó részében elég jó idő van ahhoz, hogy az ember sok időt töltsön a szabadban. És mivel itt csak kisvárosok vannak, ha az ember biciklire pattan, gyorsan maga mögött tudja hagyni az aszfaltot. Az emberek nem igazan foglalkoznak túl komolyan az európaiak számára fontosnak tartott bel-es külpolitikai eseményekkel, ez sokat segít, hogy jobb legyen a hangulatuk. Ez nem jelenti azt, hogy senki nem tudja, mi történik, mondjuk Indiában, de a híradások alapvető törvénye, miszerint minél távolabb történik valami, annál nagyobb horderejűnek kell lennie, hogy hallani lehessen róla, itt hatványozottan igaz.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Nem tartok igazán semmitől, azt viszont remélem, hogy a magánéletemben és a munkában továbbra is megtalálom, amit keresek. És ezáltal tartok bármitől, ami ebben megakadályozna.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Természetesen az elnökválasztás állandóan visszatérő téma, de ennek kapcsán a gazdaság gyengülő teljesítménye is. Mivel az ingatlanok értéke lefele, a benzin ára pedig egyre újabb magaslatok felé tart, így ezt mindenki a saját pénztárcáján érzi. Persze az én baráti körömben mindig visszatérő téma a bor, a borászatok, egy-egy új étterem vagy az idei termés minőségének latolgatása. Sokan követik a különböző sporteseményeket, a baseballtól a hokiig, én ebben nem vagyok annyira otthon. És persze mindenki többé-kevésbé tisztában van az amerikai kultúra főbb eseményeivel: TV műsorok, aktuális filmek, sztárpletykák.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Nem szoktam olvasni a Napa Valley Registert, mivel általában online szerzem be a híreket helyi, magyar és világszinten is, de a mai címlapon a Cinco de Mayo felvonulásról írnak, ami az itteni mexikói kultúra ünnepe, jelentős esemény számukra.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Sokan a szabadban kapcsolódnak ki, túrázással, biciklizéssel, stb. A másik fontos időtöltés az étkezés, az otthoni vacsorapartiktól kezdve az olcsó, de általában nagyon jó kis mexikói kifőzdéken át, az elegáns éttermekig. Ha kulturális kikapcsolódásra vágyik az ember, és a helyi mozik, illetve két színház nem elegendő (ami amúgy gyakran előfordul), sokan mennek San Franciscóba egy-egy napra vagy hétvégére. Természetesen sokak számára a hétvége nem teljes egy vagy több sportesemény élőben vagy közvetítés általi megtekintése nélkül.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Baráti összejövetel, mozi, étterem, borkóstoló, néhány bár, kocsma, és mint már említettem, San Francisco mindig kínál valami érdekeset.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Ez nehéz kérdés, még nincsenek gyerekeink, és még nem tudjuk, hol is fogunk véglegesen letelepedni a férjemmel. Végeredményben úgy gondolom, hogy ezt majd úgyis ők döntik el.

<