319. Péics Mónika - Ljubljana, Szlovénia

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Péics Mónika mesél Ljubljanáról. 

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Először 6 hónapos koromban jartam itt (nagyszüleimnek nyaralója van a Júliai-Alpokban), és 19 évesen hataroztam el, hogy amint lehet, ide költözöm véglegesen. A megvalósulásra évekig voltam kénytelen várni, de megérte. Októberben lesz két éve, hogy itt élek, dolgozom és tanulok.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Határozottan Nyugat-Európa. Nagyon pici ország, körülbelül 2 millió lakosa van. A főváros inkább hasonlít egy vidéki magyar kisvárosra (Pécsre, mondjuk), mint Budapestre. Az ország apró, így minden közel van: Ljubljanátol 100 km a tengerpart, 35 km-re vannak a Savinjai- és 100-ra a Júliai-Alpok, 1 óra autozás Ausztria, valamint másfél Horvátorszag és Olaszország. Bárhova megyünk, végeláthatatlan erdők között vezet az út, itt-ott rendezett falucskák, az építészetben érdekesen keveredik a mediterrán és az osztrák hatás. Az emberek - mint afféle jóléti társadalomban általában - kedvesek és segítőkészek. A bűnözés minimális. Szorgalmas és fegyelmezett nép, a megalázkodás árnyéka nélkül. A szlovének roppant érzékenyek a környezetvédelemre (és ez meg is látszik). Ha jó az idő, javarészt kerékpáron vagy görkorcsolyával közlekednek. Nincs szemét az utcán, és szigorúan büntetik a védett növények tépkedését, a vadkempingezést, valamint a gyorshajtást... Igazuk van. Summa summarum: inkább a természeti, mint a kulturális látványossagokért érdemes ide jönni.

Mi hiányzik Magyarországról?
A jómodor az éttermekben, amikor kiszolgálnak.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Elsősorban ez a csodálatos, érintetlen természet. A béke és nyugalom, a harmónia a környezetünkkel. De nem tervezek menni sehova.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az életszínvonal magas (Magyarországéhoz képest legalábbis), Ausztriáéhoz hasonló. Szlovéniának igen fejlett az ipara, és hatalmas bevételei vannak a turizmusból. Az utcán sétálva gyakran látunk mosolygó arcokat. Mondhatjuk, hogy a nép elégedett (leszámítva a kötelező jellegű panaszkodást a tejárak növekedéséről...de hát emberek vagyunk mind.

Mennyibe kerül egy óra parkolás?
Ljubljana központjában 1 euró a parkolási díj oránként (ha van hely egyáltalán). A szigorúan vett központon kívül ingyenes. Turistás helyeken viszont (Bled, Bohinj például) ráfuthatunk 3-5 eurós parkolási díjakra is! Csak óvatosan.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Átlag árak: 500-600 euró + rezsi (a rezsi kevesebb, mint Magyarországon). Ettől minőségtől és szerencsétől függően erősen eltérhet, 300-1500 euróig. Az ingatlanok eladási árai viszont botrányosan magasak.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Nem tudom, soha nem számoltam. Annyit költök, amennyit költhetek. Ami tény, hogy 2 év alatt a nullárol feltornáztam magam egy "szintre", van laptopom, autóm és egyéb anyagi javaim, állandó munkahelyem és lakásom egy tündéri tulajdonossal, barátaim, voltam nyaralni, és pluszban vagyok a bankszámlán. Kell ennél több?

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Nem. Távolról sem. Sajnos itt minden értelmes munkához legalább ún. 6. szintű végzettséget kérnek, (ez kb. megfelel egy OKJ-s képzésnek, 5. szint az érettségi, a diploma a 7.) úgyhogy - jobb híján - egy gyárban végzek szalagmunkát, és idén beiratkoztam az egyetemre. Ha annyira fontos az a papir, hát megkapják.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Csak önmagamat ismételhetem: békés, nyugodt, kiegyensúlyozott, semmi stressz. Kicsit talán túl kényelmes. A problémával való szembesüles az átlag szlovénban súlyos pánikreakciót vált ki.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Jó kérdés. Picit tartok tőle, hogy a munka mellett nehéz lesz nappali tagozatos egyetemen, idegen nyelven jól teljesíteni (angol nyelven egyetemi oktatas csak elvétve van). Remények? Azok mindig vannak. A kezdeti nehézsegek áthidalása után mindig könnyebb, és egyre könnyebb. És diplomával már gyerekjáték lesz olyan munkát találni, ami komoly egzisztenciális alapot biztosít a továbbiakban.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Kollégákkal hétkoznapi dolgok (ergo: semmi), barátokkal továbbtanulas, kultúra, könyvek, számítógépek, informatika, vagy csak egyszerű bohóckodás. Nagyjából ugyanaz, mint Magyarországon.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Nem tudom, nem olvasok újságot. Erre való az internet.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
A szlovének szívesen kirándulnak, hétvégén Ljubljana kiürül. Nem csoda, hiszen a főváros központjátol 20 perc séta az első erdő. Esetleg délutánonként egy-egy sör vagy kávé a kedvenc kávézóban, és képesek több száz kilométert utazni, hogy meghallgassanak egy jó koncertet.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Budapesthez képest nagyon kevés. Hébe-hóba valamilyen kommersz koncert, pop- vagy ex-jugoszláv zenével, amire el lehet adni sok jegyet. Bármilyen underground megmozdulás deficites lenne. Így az én szempontomból nagyjából semmi. Inkább otthon maradok, kellemes baráti társaságban.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Határozottan! Sokkal inkább, mint Budapesten. Talán akkor nem lesz már 2 évesen asztmás az a szegény kölyök.

<