Vissy Károly

Az időjárás a mindennapi életünket befolyásoló környezet szerves része, jövőbeni alakulásának ismerete, azaz előrejelzése az ember évezredes vágya. Az időjárás-előrejelzés igazi tudománnyá azonban csak az elmúlt 150 évben vált. Az előadás tömören végigköveti e fejlődés mérföldköveit, amelyek mind kapcsolódnak a tudomány és a technika, különösképp a méréstechnika, a távközlés, a távérzékelés, az űrkutatás és döntően a számítástechnika másfélszázados eredményeihez. Ez a kis történeti áttekintés módot ad alapvető légköri folyamatok közérthető bemutatására azzal a céllal, hogy a mindennapi időjárás és a médiában nap mint nap megjelenő időjárás-jelentések az érdeklődő számára érthetőbbek legyenek.

I. Az időjárás-előrejelzés kezdete
Mikor és hogyan váltotta fel az időjárás előrejelzésében a misztikus jóslást az elméletileg és technikailag megalapozott tudományos prognózis?

II. Légkörfizikai ismertek a szinoptika születésekor
Hogyan függ össze a levegő mozgása, hőmérséklete és nedvességtartalma az időjárás jellegével? Milyen erők mozgatják Földünk légkörét?

III. A szinoptika hőskora
Mit nevez a meteorológia az előrejelzés "szakértői módszerének"? Hogyan függnek össze a szinoptika kezdeti sikerei a távközlés fejlődésével, a nemzetközi összefogással, a meteorológusok "globális nyelvével", azaz a számkódokkal?

IV. Az időjárás-előrejezés a 20. században, a számítógépek megjelenése előtt
Milyen eszközökkel ismerte meg az ember a magaslégkört? Milyen kölcsönhatás alakult ki a meteorológia és a repülés között? Hogyan tört be a szinoptikába az időjárási front?

V. Az időjárás matematikai modellezésének kialakulása
Milyen szerepet játszanak a fizikából jól ismert megmaradási törvények az időjárás előrejelzésében? Hogyan szenvedett kudarcot Richardson, és hogyan aratott sikert Neumann János?

VI. Az időjárás számszerű előrejelzése napjainkban
Milyen szerepe van az időjárás kiinduló állapotának a számszerű előrejelzés sikerében? Miből áll a WWW, a globális időjárás-megfigyelő rendszer? Milyen mozzanatokból tevődik össze a számítás, és milyen számítástechnikai hátteret igényel? Mi korlátozza az előrejelzések nagyobb pontosságát?

VII. A meteorológia és a gazdaság
Kik a meteorológia "ősfelhasználói"? Milyen érdekek vezérelték őket az előrejelzések fejlesztésében? Mikor vált az időjárás előrejelzés gazdasági tényezővé, azaz pénzzé? Melyek a leghasznosíthatóbb meteorológiai szolgáltatások?

VIII. Új fejlesztési irányzatok a számszerű időjárás-előrejelzések objektív módszereiben
Illúzió-e a tökéletes előrejelzés? Mi célt szolgálnak az ensemble-előrejelzések?
Hogyan szolgálja a kezdeti feltételek "takarékos" pontosítása, illetve a célzott megfigyelés a meteorológia jövőjét? Milyen lesz az időjárás-előrejelzés 2010-ben?

elkezdem olvasni