Egymásra licitálnak a megszorításokkal

Aktivizálta a közgazdász-szakértőket a rekord méretű hiány. Az utóbbi hetekben több közgazdász csoport, illetve gazdasági elemző cég jelentkezett tervekkel a válság megoldására, ugyanakkor a kormány forgatókönyveiről is sok pletyka kering. Összegyűjtöttük, ki honnan és mennyit faragna le, hogy megóvja Magyarország gazdaságát a válságtól.

Az első javaslatok az egészségügyről szóltak

Reformtervekkel házalnak a közgazdászok. A márciusi hiányadatok nyilvánosságra kerülése óta több csoport is tervet készített a rekord nagyságú államháztartási deficit leküzdésére. Az egyszerű, a deficit lefaragását és a költségvetési év túlélését célzó javaslatoktól az átfogó strukturális reformokig széles a skála - egy dolog közös: változás kell!

A kampány sarkított kijelentéseivel szemben a számok egyértelműek: a márciusi hiányszám 789,2 milliárd forint volt, amely elemzők szerint nem egyszeri nagyberuházásokból, hanem elsősorban működési költségekből jött össze - a hiány tehát kampányköltekezés nélkül is meglehetősen magas lenne. A pazarló struktúrákat át kell alakítani. A hiány 38 százaléka az egészségügyből származik - ennek reformja elkerülhetetlen lesz az új kormány számára.

Ugyanakkor az Európai Unió is visszadobta az ország konvergencia programját - Brüsszel pont azokat a lépéseket hiányolta a programból, amelyekkel úrrá lehetne lenni a túlköltekezésen. Ha a pénzügyminiszterek tanácsa nem találja megfelelőnek a hiány leszorítását célzó intézkedéstervet, az ország búcsút inthet az euró 2010-es bevezetésének. Az elmúlt héten a neves londoni Goldmann Sachs elemzői egyértelművé tették: Magyarországon nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon uralkodik káosz, aki hiányt akar csökkenteni, a brit szakértők szerint itt kell, hogy kemény legyen.

Az első reformjavaslatok 2005 szeptemberében hangzottak el, a HBLF konferenciáján. A felszólaló volt pénzügyminiszterek - Bokros Lajos, László Csaba, Draskovics Tibor, illetve Varga Mihály - egyaránt az államháztartás reformját követelték, akkor még csak azért, hogy az ország 2008-ban csatlakozhasson az euró előszobáját jelentő ERM 2-höz, amelyet ideális esetben 2010-ben követhet az euró bevezetése. Bokros Lajos a konferencián az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjszektort nevezte meg a legsürgősebb reformok célpontjaiként.

Bokros Lajos már 2006 januárjában publikált egy reformtervezetet az Élet és Irodalomban. A cikkben az egészségbiztosítás reformjáról alkotott elképzeléseit tette közzé. A volt pénzügyminiszter a több biztosítós, szabad versenyen alapuló egészségbiztosítás képét vázolta fel, amely szerinte megszüntetné a pazarlást, és jelentősen növelné az egészségügyi szolgáltatások színvonalát. Bokros akkori javaslata szerint mindenki direkt fizetne az egészségbiztosítóknak, így eltűnnének a rendszerből a potyautasok, a szegények helyett pedig a cégek által fizetett TB állná a számlát. A volt pénzügyminiszter több biztosítós javaslata egybecseng az SZDSZ választási programjának egészségügyi passzusaival.

Szintén az egészségügyhöz kapcsolódik a gyógyszerár-támogatás megreformálása. A jelenlegi rendszer évente 40 milliárd forinttal növeli a hiányt. Amennyiben a kormány szembe száll a gyógyszerlobbival, az jelentős hiánycsökkentést eredményezhetne. A Kopint Datorg javaslata szerint meg kellene szüntetni a gyógyszerek száz százalékos támogatását, és helyette minden gyógyszerhez egyösszegű támogatást kellene adni - ez az olcsóbb hatóanyagok esetén még árcsökkenéssel is járna.

Az egészségbiztosításban nagy terhet jelent a "potyautas probléma". A Közép Európai Management Intelligence (CEMI) kutatócsoportja: Járai Zsigmond, Chikán Attila, Simor Anrás, Jaksity György és Csaba László szerint az országban az egészségbiztosítás 400 ezer emberrel nem tud elszámolni - ennyien veszik igénybe a rendszert úgy, hogy nem fizetnek tb-járulékot - gyakorlatilag ingyen gyógyíttatják magukat.

A potyautasok kiszűrésére Bokros Lajos, Csillag István, Bauer Tamás és Mihályi Péter állt elő a legkonkrétabb javaslattal, két hete, az Élet És Irodalomban, Utolsó Esély című cikkükben. A javaslat szerint mindenkinek havi ötezer forintot kellene fizetni, amely befizetését az orvosnál csipkártyás rendszerrel igazolhatnák. A nem fizetők a sürgősségi ellátáson kívül nem lennének jogosultak orvosi ellátásra, hacsak nem térítik meg az ellátás díját a helyszínen. A nyugdíjasok havi ötezer forintját a tizenharmadik havi nyugdíjból fedeznék. A CEMI javaslata szerint a nem fizetőket vizitdíj megfizetésére kellene kötelezni, amennyiben orvosi ellátást kívánnak igénybe venni.

Az első javaslatok az egészségügyről szóltak

Reformtervekkel házalnak a közgazdászok. A márciusi hiányadatok nyilvánosságra kerülése óta több csoport is tervet készített a rekord nagyságú államháztartási deficit leküzdésére. Az egyszerű, a deficit lefaragását és a költségvetési év túlélését célzó javaslatoktól az átfogó strukturális reformokig széles a skála - egy dolog közös: változás kell!

A kampány sarkított kijelentéseivel szemben a számok egyértelműek: a márciusi hiányszám 789,2 milliárd forint volt, amely elemzők szerint nem egyszeri nagyberuházásokból, hanem elsősorban működési költségekből jött össze - a hiány tehát kampányköltekezés nélkül is meglehetősen magas lenne. A pazarló struktúrákat át kell alakítani. A hiány 38 százaléka az egészségügyből származik - ennek reformja elkerülhetetlen lesz az új kormány számára.

Ugyanakkor az Európai Unió is visszadobta az ország konvergencia programját - Brüsszel pont azokat a lépéseket hiányolta a programból, amelyekkel úrrá lehetne lenni a túlköltekezésen. Ha a pénzügyminiszterek tanácsa nem találja megfelelőnek a hiány leszorítását célzó intézkedéstervet, az ország búcsút inthet az euró 2010-es bevezetésének. Az elmúlt héten a neves londoni Goldmann Sachs elemzői egyértelművé tették: Magyarországon nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon uralkodik káosz, aki hiányt akar csökkenteni, a brit szakértők szerint itt kell, hogy kemény legyen.

Az első reformjavaslatok 2005 szeptemberében hangzottak el, a HBLF konferenciáján. A felszólaló volt pénzügyminiszterek - Bokros Lajos, László Csaba, Draskovics Tibor, illetve Varga Mihály - egyaránt az államháztartás reformját követelték, akkor még csak azért, hogy az ország 2008-ban csatlakozhasson az euró előszobáját jelentő ERM 2-höz, amelyet ideális esetben 2010-ben követhet az euró bevezetése. Bokros Lajos a konferencián az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjszektort nevezte meg a legsürgősebb reformok célpontjaiként.

Bokros Lajos már 2006 januárjában publikált egy reformtervezetet az Élet és Irodalomban. A cikkben az egészségbiztosítás reformjáról alkotott elképzeléseit tette közzé. A volt pénzügyminiszter a több biztosítós, szabad versenyen alapuló egészségbiztosítás képét vázolta fel, amely szerinte megszüntetné a pazarlást, és jelentősen növelné az egészségügyi szolgáltatások színvonalát. Bokros akkori javaslata szerint mindenki direkt fizetne az egészségbiztosítóknak, így eltűnnének a rendszerből a potyautasok, a szegények helyett pedig a cégek által fizetett TB állná a számlát. A volt pénzügyminiszter több biztosítós javaslata egybecseng az SZDSZ választási programjának egészségügyi passzusaival.

Szintén az egészségügyhöz kapcsolódik a gyógyszerár-támogatás megreformálása. A jelenlegi rendszer évente 40 milliárd forinttal növeli a hiányt. Amennyiben a kormány szembe száll a gyógyszerlobbival, az jelentős hiánycsökkentést eredményezhetne. A Kopint Datorg javaslata szerint meg kellene szüntetni a gyógyszerek száz százalékos támogatását, és helyette minden gyógyszerhez egyösszegű támogatást kellene adni - ez az olcsóbb hatóanyagok esetén még árcsökkenéssel is járna.

Az egészségbiztosításban nagy terhet jelent a "potyautas probléma". A Közép Európai Management Intelligence (CEMI) kutatócsoportja: Járai Zsigmond, Chikán Attila, Simor Anrás, Jaksity György és Csaba László szerint az országban az egészségbiztosítás 400 ezer emberrel nem tud elszámolni - ennyien veszik igénybe a rendszert úgy, hogy nem fizetnek tb-járulékot - gyakorlatilag ingyen gyógyíttatják magukat.

A potyautasok kiszűrésére Bokros Lajos, Csillag István, Bauer Tamás és Mihályi Péter állt elő a legkonkrétabb javaslattal, két hete, az Élet És Irodalomban, Utolsó Esély című cikkükben. A javaslat szerint mindenkinek havi ötezer forintot kellene fizetni, amely befizetését az orvosnál csipkártyás rendszerrel igazolhatnák. A nem fizetők a sürgősségi ellátáson kívül nem lennének jogosultak orvosi ellátásra, hacsak nem térítik meg az ellátás díját a helyszínen. A nyugdíjasok havi ötezer forintját a tizenharmadik havi nyugdíjból fedeznék. A CEMI javaslata szerint a nem fizetőket vizitdíj megfizetésére kellene kötelezni, amennyiben orvosi ellátást kívánnak igénybe venni.

Egyetemi megszorítások és húsz százalékos áfa

A felsőoktatás szintén jelentős pazarló a szakértők szerint. A mostani rendszer a tömeges képzésnek kedvez, ezért az egyetemek igyekeznek minél több kart, kurzust beindítani, hogy több hallgató után vehessenek fel kvótát. A Kopint javaslata az akreditáció megszigorításával, és a kvótarendszer eltörlésével kényszerítené hatékonyabb gazdálkodásra az egyetemeket.

Bokros Lajosék jóval radikálisabb megoldási javaslattal tennének rendet a felsőoktatásban. Tandíjat vezetnének be, amely félévenként megegyezne az adott szakok költségtérítéses díjának képzésével - ez egyes karokon többszázezer forintos tétel is lehet. A legszegényebb hallgatók, megfelelő teljesítmény elérése fölött kapnának állami támogatást. Bokrosék javaslata szerint a képzés színvonalának növelését maguk a hallgatók kényszerítenék ki, az által, hogy a pénzükért jobb minőségű oktatást követelnek.

Mindenki húszszázalékos áfát akar

Az adórendszer reformjának szükségességében minden közgazdászcsoport egyetért. Mind a Kopint, mind Bokrosék az áfa alsó kulcsának húszszázalékos növelésével érnének el jelentősebb bevételt. Ez ugyan átmenetileg áremelkedéshez vezet, de a Kopint számításai szerint az inflációs hatás elenyésző lenne.

Bokros Lajosék a munkát terhelő adókat is megváltoztatnák: egykulcsos, mindenfajta kedvezménytől mentes szja-t vezetnének be - ez növelné a rendszer átláthatóságát. Ugyanakkor megszüntetnék az evát, és az ekhót - ennek következtében szerintük maguktól szűnnének meg a kényszervállalkozások. Bokrosék szerint az önkormányzatoknál kellene hagyni az ingatlanadót, ezzel kiváltható lenne a helyi iparűzési adó.

A CEMI kutatói szerint az adórendszer reformjával elsősorban a foglalkoztatás növekedését kellene ösztönözni. Ezért a munkát terhelő adókat csökkenteni kellene, ezzel párhuzamosan a többi adót - elsősorban az áfát emelnék meg. Járaiék számításai szerint amennyiben kitolnák az szja felső határát, 150-200 ezer embert lehetne visszahozni az aktív foglalkoztatottak sorába. A CEMI kutatói szerint a foglalkoztatás ösztönzése a legfontosabb feladat. Mindegy milyen keretek közt: akár csökkentett, vagy részmunkaidőben, de minél több embert kell visszahozni a rendszerbe.

A fent ismertetett megszorítási javaslatok egytől-egyig azonnal alkalmazhatóak lennének. A kutatók számításai szerint legkésőbb 2010-re stabilizálnák az államháztartást, és megszűntetnék a túlköltekezést. Hogy honnan, mit választanak, Gyurcsány Ferencéken múlik.