Péntektől nem lesz elnéző az APEH

A színlelt szerződések tömeges elterjedése komoly bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Évek óta napirenden van a jogellenes helyzet felszámolásának a kérdése, a szankciókat elodázó moratórium  pénteken azonban végérvényesen lejár.

Először 2003-ban próbálták munkaviszonyba terelni a kényszervállalkozásokat. A közterhek kikerülésére irányuló gyakorlat megszüntetése volt a cél. A színlelt megbízási szerződések azon túl, hogy jelentős bevételkiesést okoznak a költségvetésnek, a munkavállalók számára is hátrányosak, hiszen az ilyen foglalkoztatás esetén nem érvényesülnek a munkajogi garanciák sem.

A megváltozott jogi szabályozás felháborodást váltott ki mind a vállalkozások, mind a tipikusan szerződéses formában dolgoztató munkáltatók körében, ezért 2003-ban azonnal fél év haladékot kaptak a szerződések átminősítésére az érintettek. Az első féléves határidő lejárta után háromszor hosszabbították meg a moratórium időtartamát, amely 2006. június 30-án végérvényesen lejár.

Az adóhatóság már most szigorú ellenőrzésekre készül. Éppen ezért a közelmúltban több alkalommal is tájékoztatták a közvéleményt a büntetések elkerülésének a lehetőségeiről. A múlt héten tartott sajtótájékoztató írásos összefoglalója szerint leggyakrabban egyéni vállalkozókkal kötnek színlelt szerződéseket a cégek, de nem ritka az sem, hogy egy másik társaság a megbízott, és ennek a társaságnak a személyesen közreműködő tagja (jellemzően a bt. beltagja) a foglalkoztatott. Vannak nem egyéni vállalkozóként, megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak is, ezek száma azonban az előzőekhez képest jóval alacsonyabb.

A szerződések megítélése kapcsán az alábbiakban részletezett minősítő jegyeket veszik figyelembe az adóellenőrök. Önmagában azonban egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni. Ezt követően a tényállás teljessége alapján lehet megállapítani a munkavégzésre irányuló szerződés típusát - mutat rá az APEH.

A színlelt szerződések ellenőrzéséhez közérdekű bejelentések, a munkaügyi felügyelőségek jelzése, vagy más adózónál folytatott vizsgálat alapján szerez információkat az APEH. Árulkodó jel lehet, ha a társaság a bevételeihez viszonyítottan alacsony bérjellegű kifizetéseket számol el. Előfordult ugyanakkor az is, hogy a foglalkoztató elleni munkaügyi per kapcsán értesítették az adóhatóságot. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy egyéb ellenőrzés során "találnak rá" a revizorok a színlelt szerződésekre.

Komolyan szankciókra kell számítani

Az adóhatóság vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy legtöbb adózó akkor teszi meg a szerződések átalakításával kapcsolatos bejelentését, amikor az adóellenőrzésről szóló értesítést megkapja, vagy a revízió a megállapításait jegyzőkönyvezte.

Az APEH tájékoztatója kiemeli, hogy a vállalkozási, megbízási szerződések munkaviszonnyá történő átminősítése folytán az adó- és járulékkötelezettségek jelentősen módosulnak.

A foglalkoztató terhére egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot állapítanak meg. A dolgozó egyéni járulékait is a foglalkoztatónak kell bevallania, megfizetnie abban az esetben is, ha azt a biztosítottól nem vonta le. A munkáltatót terheli továbbá a munkaadói és munkavállalói járulék, illetve a szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után. A le nem vont szja előleg miatt pedig mulasztási bírságot kell fizetni.

A foglalkoztató adó- és járulékterhei ellenben - ide nem értve az egyéni járulékokat, valamint a munkavállalói járulékot - ráfordításként számolhatók el, ezért a jogviszony átminősítése következtében csökken az adózás előtti eredmény, ezáltal pedig a társasági adókötelezettség is. A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla alapján ugyanakkor az általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható.

A jogszabálysértő magatartást a fentiek mellett keményen szankcionálják is. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.(Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.) Adóhiány esetén adóbírságot számítanak fel. (Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka.) Ha a kifizető adó-, illetve adóelőleg levonási kötelezettségét - részben vagy egészben - elmulasztotta, vagy a levont adót, adóelőleget nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 százalékig terjedő mulasztási bírság kiszabására is számíthat. Ennek alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.

Az egyéni vállalkozónál az adóhatóság megállapítja, illetve az ellenőrzést megelőzően az adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott áfa-, társadalombiztosítási, illetve egyéni járulékkötelezettséget (visszaigényelheti), valamint az egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti). A személyi jövedelemadó kötelezettsége ugyanakkor várhatóan növekszik, mert a munkabérrel szemben költségelszámolásnak helye nincs.

Az egyéni vállalkozó az önellenőrzés során figyelembe veszi a foglalkoztató jövedelemigazolását is, amelyet azért adnak ki a részére, mert a jogviszonyát munkaviszonnyá minősítették.

Azoknak a cégeknek, akiknél korábban már járt az APEH a színleltté minősítést kimondó határozatra hivatkozással közölniük kell az adóhatósággal, hogy június 30-tól a munkaviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazzák, és az érintetteket biztosítottként nyilvántartásba vették. Amennyiben a dolgozó jogviszonya időközben megszűnt, ezt is közölni kell. Aki a bejelentést elmulasztja, a moratórium adta kedvezményét is elveszíti, azaz visszamenőlegesen az adót és a járulék mellett meg kell fizetnie a bírságokat, és a pótlékokat is.

Az egyszerűsített közteherviselés olyan új adózási forma, amelyet jellemzően művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek vagy vállalkozások választhatnak. Az ekho alanyai az általános járulékszabályok alkalmazása helyett - választásuktól függően - egyszerűsített közteherviselési módszer szerint teljesíthetik adó- és járulék kötelezettségüket.