Bocsánatkérést vár a magyaroktól Slota jobbkeze

A Szlovákiában megszaporodott magyarellenes incidensek egyik fő felelősének tartott Ján Slota ugyan eltűnt a nyilvánosság elől, de helyettese, Rafael Rafaj nyilatkozott az [origo]-nak. A politikus állítja, pártjának semmi köze a magyarverésekhez, annak viszont szerinte már ideje lenne, hogy Magyarország bocsánatot kérjen az elmúlt 130 évben okozott sérelmekért. Szlovákiai riportunkból az is kiderül, hogy az ottani magyarok kutyái akár még németül is értenek.

A tankokat nem úgy gondolta Slota

Az SNS-t 1989-ben alapították, három alapelv mentén: keresztény, nemzeti és szociális. Ellenfeleik ugyanakkor gyakran szélsőjobboldalinak, szélsőségesen nacionalistának és idegengyűlölőnek tartják. Nemcsak a szlovákiai magyarokat, hanem a romákat és a melegeket is érték már támadások a párt részéről. Gazdaságpolitikáját elemzők baloldalinak tartják, de maga az SNS jobbközép politikai erőként jellemzi magát. A párt története nem volt mentes a belső viszályoktól, szétválások és egyesülések követték egymást. A parlamentből egyedül a 2002-2006-os ciklusban maradtak ki, a mostani választásra azonban ismét megerősödtek, és a 150 mandátumból 20-at megszereztek. Nélkülük nem tudott volna kormányt alakítani a választást megnyerő Smer, így nemcsak visszakerültek a törvényhozásba, de három miniszteri poszthoz is jutottak.


"Ruha nélkül tilos belépni" - olvasható a szlovák nyelvű felirat az oroszvári (rusovcei) Stodola étterem ajtaján. Nyáron ugyanis - mint a pincérlány elmondta - sokan jöttek félmeztelenül sörözni, és ez zavarta a többi vendéget. A tiltás működött, szerda délután legalábbis mindenki rendesen felöltözve üldögélt a teraszon, ahol szlovákiai magyar tolmácsunkkal, Pálfi Ferenccel (a régi szabályoknak megfelelően hivatalos nevén Frantisekkel) leültünk megbeszélni a riport menetrendjét.

Ő egyébként a szokásosnál is jobban képben van a feszültségekkel terhelt szlovák-magyar viszony részleteivel, rendszeresen tolmácsol ugyanis politikai eseményeken. Nemrég őt hívták abba a szlovák tévéműsorba is, ahol Ján Kubis szlovák és Göncz Kinga magyar külügyminiszter volt a vendég.

A már nyugdíjas Ferenc azt mondta, évtizedek óta nem hallott arról, hogy valakit azért vertek volna meg Szlovákiában, mert magyarul beszélt az utcán. Az utóbbi pár hónapban azonban állítólag több ilyen incidens is történt, a legismertebb talán egy szlovákiai magyar diáklány esete, akinek blúzára magyarellenes feliratokat is írtak támadói. Tolmácsunk szerint korábban is előfordult, hogy valakire csúnyán néztek, ha például a villamoson magyarul beszélt, és esetleg oda is szóltak neki, de ilyen durvaságokra nem emlékszik.

Neki csak egyszer volt ilyen problémája. Elment a kutyájának bolhairtót venni, és vitte magával az állatot is. Az üzlet előtt aztán magyarul fegyelmezte meg a rendetlenkedő kutyát, mire utánaszólt egy férfi, hogy szlovákul nem beszél-e az állat. Erre úgy válaszolt, hogy bemutatót tartott annak bizonyítására, kutyája engedelmeskedik a szlovák vezényszavaknak, sőt, megérti a németet is - idézte fel tolmácsunk, majd a gyors ebéd után elindultunk Pozsonyba, találkozni a magyargyűlölőnek tartott Ján Slota pártjának (Szlovák Nemzeti Párt - SNS) alelnökével, Rafael Rafajjal.

A politikus előzetesen azt ígérte, délután ad interjút a parlamentben, így előtte még volt idő felkeresni a párt központi irodáját. A Duna-parthoz közeli virágos téren található, címeres-sasos emblémával feldíszített épületen egy közjegyzővel és különböző cégekkel osztoznak Slotáék. A kaputelefonon keresztül a portás azt mondta, hogy nincs senki az irodában, aki él és mozog, az a parlamentben van.

A lépcsőházban ugyanakkor fotózás közben összefutottunk egy kedvesen mosolygó nővel, aki erősen tört angolsággal (tolmácsunknak vissza kellett mennie vigyázni a tilosban parkoló autóhoz) elmondta, hogy ő is az SNS-nek dolgozik, és valamilyen gazdasági munkát végez. Mikor közöltük vele, hogy újságírók vagyunk Magyarországról, akkor is mosolygott tovább, mintegy rácáfolva arra az esetlegesen kialakult képre, hogy az SNS kizárólag vérben forgó szemű rasszisták gyülekezete.

A vár közvetlen közelében fekvő parlamentet még a szocializmus alatt húzták fel, és az épület ennek minden jelét magán viseli. A bejáratnál csak abból derül ki, hogy különleges létesítményről van szó, hogy az ajtón ábrákkal is felhívják a figyelmet arra, sem fegyvert, sem kutyát nem lehet bevinni. A képviselők épp üléseztek ottjártunkkor, így az aulában csak páran lézengtek. Tolmácsunk azonban kiszúrta a portán beszélgető Rafael Rafajt, akinek ugyan először nem ugrott be, hogy mit akar tőle az [origo], de aztán emlékeztettük rá, hogy korábban telefonon leegyeztettük az interjút. Megígérte, hogy hamarosan visszajön értünk, és mentegetőzött, hogy nagyon sok megkeresést kap mostanában.

Ez érthető is, miután az SNS pár hónappal ezelőtt még egy kicsi, szélsőségesnek tartott parlamenten kívüli párt volt, június 28-a óta viszont tagja a bírálói által egyszerűen csak katasztrófakoalíciónak nevezett új kormánynak. Az érdeklődést csak fokozta, hogy a pártelnök, Ján Slota kormánypárti politikusként sem hagyta abba a magyarokat támadó nyilatkozatokat. A magyar kormány szerint ezek a kijelentések összefüggésbe hozhatók az utóbbi hetekben elszaporodott magyarellenes támadásokkal. Az [origo]-nak parlamenti irodájában interjút adó Rafael Rafaj szerint azonban ez nem igaz.

"Egyáltalán nem lehet ezzel egyetérteni. A Szlovák Nemzeti Párt egy teljesen legitim politikai szervezet, nemzetközi - ír és olasz - kapcsolatokkal is rendelkezik. Az SNS ismert arról, hogy fellép az irredentizmus és a Nagy-Magyarország mellett szólók ellen. Azt az elvet valljuk, lényegtelen, hogy most kormányon vagyunk vagy hogy korábban ellenzékben voltunk, mi Szlovákia egységét próbáljuk védeni. Azt gondoljuk, hogy azokon a településeken, ahol magyarok és szlovákok együtt élnek, ott az emberi és általános jogok egy szinten kell, hogy legyenek. Ne tegyenek különbséget az egyik vagy a másik javára! Figyeljük a Magyar Koalíció Pártjának politikáját, és erős és megalapozott gyanúnk van arra, hogy nagyrészt az MKP-nak köszönhető az, hogy az SNS terhére akarják róni ezeket a magyarellenes támadásokat.

Azt mondja tehát, hogy nincs kapcsolat az SNS nyilatkozatai és a magyarellenes támadások között. Az önök elnöke volt ugyanakkor az, aki pár éve azt mondta, tankokkal kellene lerohanni Budapestet, most pedig nemrég közölte, irigyli a cseheket, hogy kiűzték a németeket, míg a szlovákoknak itt maradtak a magyarok. Még mindig úgy gondolja, hogy nincs összefüggés a támadások és a nyilatkozatok között?

Igen, semmilyen összefüggés nincs a kettő között, mert mint ön is emlékeztetett rá, Slota úr nyilatkozata a tankokról és Budapestről évekkel korábbról, még 1999-ből származik. Hangsúlyoznám, hogy Slota úr kijelentését kiragadták a szövegkörnyezetből. Annyi történt, hogy válaszolt egy hallgatói kérdésre egy nagygyűlésen. Valaki felvetette, hogy az SNS elégségesen tudná-e biztosítani Szlovákia területi egységét, mert felmerült, hogy a déli részek leszakadhatnának Magyarország javára. Erre mondta azt, hogy önálló állam vagyunk, van hadseregünk, és az ilyen erőszakos beavatkozást meg tudnánk akadályozni. Erre következett az a mondat, amit ön idézett. Szeretnék arra is emlékeztetni, hogy 1990-ben az hangzott el Révkomárom polgármestere, Pásztor úr szájából, hogy fogjuk a kaszáinkat és a cséphadarókat, és azokkal megyünk ezekre a bocskorosokra. Nem vonnék le tehát semmiféle következtetést a különböző kijelentésekről sem az egyik, sem a másik oldalon."

Az MTI 1999 márciusi, a Napi Magyarország írásán alapuló összefoglalója szerint egy szlovák kereskedelmi csatorna, a Twist televízió számolt be arról, hogy Ján Slota egy fórumon - a híradások szerint ittasan - szélsőséges hangon szidta a szlovákiai magyarokat és romákat. "Azt akarják, hogy nekünk magyarul kelljen tanulnunk a Miatyánkot? Azt már nem! Tankokba ülünk, és földig romboljuk Budapestet" - fogalmazott a pártvezér. Az egykori révkomáromi polgármester, Pásztor István vitatott nyilatkozatának nem sikerült nyomára akadnunk, őt magát pedig nem tudtuk elérni sem egykori hivatalán, sem mostani munkahelyén keresztül.

"A tankos kijelentés valóban régebbi, de mi a helyzet a cseh-német hasonlattal? Ezt nemrég, idén júliusban nyilatkozta Ján Slota.

Mint Slota úr egykori szóvivője, ezt az interjút az egyik legjobbnak tartom, amit valaha is adott. De semmi ilyen nem hangzott el, ezt csak amolyan logikai következtetésnek lehet számítani. Ő nem így mondta, hanem így interpretálták. Ez egy speciális interjú volt a cseh közönség számára. A cseh szerkesztő nem tudta megérteni a szlovák helyzetet, ezért Slota úr egy modellhelyzettel magyarázta meg. Ha lenne Csehország határán hárommillió német, akkor a jelenlegi Szlovákiáról alkotott képük teljesen eltérő lenne a cseheknek, mint most."

A komáromi kalaposról rossz emlékei vannak

Lehet, hogy provokatívnak hangzik, de nem annak szánom a kérdést. Az önök pártja miért nem szereti a magyarokat?

(Először nevet) Figyelem a magyarországi újságkivonatokat, és már olyan is elhangzott a magyar sajtóban, hogy Szlovákia nem szereti a hatszázezer magyart. Erre én meglepődtem. A szlovák-magyar kapcsolat nagyon bonyolult. Magyarország nyolcvan éve nem tud egyensúlyba kerülni az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásával. Az, hogy ezzel a traumával a magyarok nem tudnak zöldágra vergődni, nyugtalanítja nemcsak a szlovákokat, hanem a románokat, a szerbeket és az ukránokat is. Az 1867-es kiegyezés után az asszimilációs politika nagyon mély nyomokat hagyott a szlovák népen, és az a félelemérzet bizonyítást nyert az 1938-as bécsi döntés (amikor visszacsatoltak Magyarországhoz csehszlovákiai területeket) után. Ennek kapcsán szeretnénk, ha a magyar fél elnézést kérne, hogy tiszta helyzetet teremthessünk. Úgy, mint ahogy az például megtörtént a lengyelek és a németek között.

Tehát bocsánatkérést várnak?

Valami ehhez hasonlót. Ezen kívül egy nyilatkozatot, hogy a legfelsőbb magyar vezetés nem fogja támogatni azokat a hangokat Magyarországon, amelyek próbálják elérni a határvonalak megváltoztatását. Nem hisszük, hogy tízmillió magyar irredenta lenne."

Az asszimilációs törekvések, amelyekre Rafaj utalt, nem is egyből 1867 után, hanem 1875, illetve Deák Ferenc 1876-os halála után kezdődtek, és elsősorban Tisza Kálmán nevéhez fűződtek. Bezárattak szlovák iskolákat, átírták magyarra a szlovák nyelvű táblákat, és elhangzottak durva kijelentések is magyar részről. Grünwald Béla alispán egyik elhíresült mondata volt például az, hogy "a szlovák ember hajlott háttal születik, mert szolga". Hivatalos bocsánatkérés ugyan nem történt ezekért az intézkedésekért és sértésekért, de magyar történészek vitatják, hogy párhuzamba lehet-e állítani a több mint száz éve történteket a mostani helyzettel. Több meghatározó magyar történész pedig kimondta azt is, hogy ez egy zsákutcába vezető, nacionalista korszak volt. Más kérdés, hogy ezzel mennyire vannak tisztában a történelem iránt kevésbé fogékony tömegek.

"Ön egyébként mit gondol általánosságban a magyarokról?

Ehhez nem szeretnék hozzászólni, de annyit tudnék mondani, hogy amikor az SNS bekerült a kormánykoalícióba, akkor bizonyos hisztérikus rohamokat lehetett tapasztalni. Ezeket valaki hátulról vagy alulról a háttérben támogatta. A lényeg az, hogy a gyakorlatban a rendőrségi szervek, a bíróság és az ügyészség nagyon keményen lépnek fel a rendbontásokkal, a magyarokat ért incidensekkel szemben. Azt viszont nem értem, hogy a magyarországi szervek úgy tettek, mintha nem történt volna semmi, amikor futballmeccseken megjelentek olyan magyar transzparensek, hogy bizonyos személyeket meg kell ölni, és hogy ti örökké a rabszolgáink lesztek. Mi hazafiaknak tartjuk magunkat, védjük a saját területünket, hazánkat és érdekeinket.

Zavarja, ha valaki egy nyilvános helyen vagy éppen egy boltban magyarul beszél?

Joguk van rá. Engem az zavarna, ha valaki hozzám szólna, és tudná, hogy beszélek szlovákul, de magyarul akarna velem beszélni. Ezt illetlenségnek tartanám. Pozsonyban egyébként több angolt lehet hallani, mint magyart."

Rafajt közben többször hívták telefonon, és ugyan eredetileg csak legfeljebb öt-hat kérdésre akart válaszolni, negyed óra elteltével sem tűnt úgy, mintha abba akarná hagyni. Igaz, valamilyen érthetetlen okból pár perc után megtiltotta, hogy több fényképet készítsünk róla. Kiderült egyébként, van magyar barátja, utoljára viszont a szocializmus idején járt Magyarországon. Mikor benyomásairól, tapasztalatairól kérdeztük, mégis egy szlovákiai példával válaszolt.

"Utaztunk a Balatonra és Komárom szlovákiai - akkor csehszlovákiai - oldalán bementünk egy boltba, ahol kalapot akartam venni magamnak. Akkor éreztem azt, amit másoktól is hallottam már: nem szívesen szolgálják ki azokat, akik szlovákul beszélnek. De ez egyedi eset volt, ebből nem kell ügyet csinálni. Voltam egyébként Budapesten is, nem volt semmi problémám."

Még az interjú előtt a parlament bejáratánál találkoztunk a Magyar Koalíció Pártja egyik elnökségi tagjával, A. Nagy Lászlóval, aki megjegyezte, Rafaj meglehetősen visszafogta magát az utóbbi hetekben, és elég mérsékelten viselkedik. Tolmácsunk pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Ján Slota eltűnt a nyilvánosság elől, mióta kiéleződött a magyar-szlovák viszony, és többen őt tették ezért felelőssé.

Rafaj azonban kérdésünkre azt mondta, ez nem szándékos háttérbe vonulás, az pedig végképp nem igaz, hogy Slota felsőbb kérésre hallgatott volna el. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy épp most jött el a szabadságok és a pihenés ideje a fárasztó kampány és kormányalakítás után. Távozóban irodájából még megkérdeztük, hogy a parlamenti ülésteremben esetleg megtalálhatjuk-e Slotát, de Rafaj és egyik párttársa egymás szavába vágva válaszolta: "Nem, otthon van."