Szex, tinik, rock 'n' roll

Az erotikától túlfűtött zene a felelős azért, hogy a fiatalok egyre korábban kezdik a nemi életet - ezt derült ki legalábbis egy friss kutatásból. Nem tiszta azonban, mi az ok, és mi a következmény: nem azért szól szexi ritmus az iPodból, mert a tinédzsereket ez érdekli?

Sikamlós szövegek, szexi csajok

Bármelyik zenei tévécsatornára kapcsolunk, nagy valószínűséggel hiányos öltözetű, dögös fiúkat és lányokat láthatunk, akik félreérthetetlen - vagy éppen nagyon is félreérthető - mozdulatokat tesznek, a dalokban pedig a tinédzsereket talán legjobban foglalkoztató témákról énekelnek: drogokról, barátokról, bulizásról, szerelemről és szexről. De azért énekelnek erről, mert ez érdekli a fiatalokat, vagy azért ezzel foglalkozik a tinik nagy része, mert mindenhonnan ezeket a képeket, gondolatokat tuszkolják a fejükbe?

"Azok a fiatalok, akik gyakrabban hallgattak "sikamlós" szövegű dalokat, vagy olyan zeneszámokat, amelyekben megalázóan beszéltek a nőkről, korábban kezdenek el nemi életet élni, és kevésbé érdeklik őket a következmények" - derült ki egy nemrég megjelent kutatás eredményeiből, amelyet az amerikai gyermekgyógyászati szövetség végzett.

A felmérésben a fiatalkori szexualitás és a zene kapcsolatát vizsgálták. Mint a kutatásról írt egy cikkében az Associated Press egyik újságírója, Lindsay Tanner fogalmazott: "azok a tinédzserek, akik nem erotikától túlfűtött, hanem másfajta számokat hallgatnak sokat, később kezdenek el a szexszel foglalkozni, megfontoltabbak, és a "hagyományos" párkapcsolatot részesítik előnyben az egyéjszakás kalandok helyett".

A felmérés során majdnem 1500, 12 és 17 év közötti fiatalt (lányokat és fiúkat vegyesen) vizsgáltak, 2001-ben, 2002-ben és 2004-ben, telefonon keresték meg őket. A kutatás kezdetén a fiatalok fele még szűz volt, ám 2004-ben a legtöbben már túl voltak az első szexuális élményeken - az eredmények szerint pedig a durva szövegű zenéket hallgatók kétszer olyan gyakran vettek részt szexuális aktusban, mint akik "szolídabb" számokat hallgattak folyamatosan.

"Ezek a számok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne figyeljenek oda a partnerükre, ne védekezzenek, ne törődjenek a holnappal és a felelősséggel. Ezekben a dalokban a férfiak úgy szerepelnek, mint akik könyörtelenek, megszerzik azt, amit akarnak, és más nem érdekli őket. A nőket pedig szexuális tárgyként, játékszerként ábrázolják" - nyilatkozta Steven Martino, a kutatás vezetője Lindsay Tanner újságírónak, hozzátéve: "Természetesen más tényezőket is figyelembe vettünk a felmérés során, de elméletünk szerint a zenének van a legerősebb hatása a fiatalok szexualitására."

Csak a zene van?

Az amerikai kutatás egyik elemzője, Yvonne K. Fulbright szexualitáskutató szerint veszélyes dolog, ha egyetlen dolgot emelnek ki egy elemzésből, és mindent erre a feltevésre vagy tényre vezetnek vissza. "Ebben a felmérésben rengeteg egyéb tényezőt is vizsgáltak a fiatalok életében: a vallásosságtól kezdve a tanulmányi eredményekig, a szülőkkel való kapcsolaton keresztül addig, hogy valaki hányszor csalt dolgozatírás közben. Ha csak egyetlen motívumra koncentrálunk, jelen esetben a zenére, hibás eredményeket kapunk" - vélte Fulbright.

Benjamin Chavis, egy hip-hop zenészeket tömörítő szövetség szóvivője szerint sem helyes a zenére fogni azokat a hatásokat, amelyek a társadalmi jelenségek összességéből következnek. "A dalszövegek általában a valóságot tükrözik, az előadók arról énekelnek, ami foglalkoztatja őket, amit problémának látnak. Ha a szexről szólnak a szövegek, az azért van, mert mindenki egyre többet foglalkozik a szexszel, és nem azért foglalkoznak a szexszel, mert néhány énekes arról ír számot" - nyilatkozta a szóvivő.

Azóta, hogy Elvis Presley tekergetni kezdte a csípőjét a televízióban, különféle szociológusok és társadalomtudósok sokszor fogták már a könnyűzenére azt, hogy a fiatalok egyre korábban kezdik a szexet, egyre több partnerük van, és egyre szabadosabb életet élnek.

Minden korszakban voltak olyan előadók, akik énekeltek a szexről, a szerelemről - a hatvanas években Presley-t és a Beatlest kirívóan botrányosnak tartották, a hetvenes évek hippikorszakában a konzervatívabbak az új Szodoma és Gomorra eljövetelétől tartottak, a nyolcvanas években pedig Prince, Madonna és Michael Jackson nyílt, színpadi szexualitása botránkoztatta meg a közönséget. Újra és újra feltűnnek olyan előadók, akik merészebbek és szókimondóbbak, mint elődeik - ez pedig a társadalom változásaival együtt járó folyamat.

"A fiatalok sokszor nem is figyelnek oda a szövegre, inkább csak a dallamot és a ritmust figyelik. De a dalok mondanivalója belekúszik a fejünkbe. Tudatosan fel sem fogjuk, hogy éppen a szexről van szó, de mégis sokkal nagyobb hatással van a zene az életünkre, mint gondoljuk"

(Natasha Ramsey, a sexetc.org honlap 17 éves szerkesztője)

Ok vagy okozat?

"Ami a hírekben megjelent erről a kutatásról, meglehetősen sarkított, és helyenként pontatlan. Az újságírók kiválasztották azokat az információkat, amelyekkel leginkább el lehet adni a cikket, a többit pedig egyszerűen kihagyták belőle" - írta Tara C. Smith kutató.

"Az okot az okozattól nem lehet elkülöníteni. Nem tudjuk megmondani, hogy a zene a szexualitásbeli változások kiváltó oka volt-e, vagy pedig a következménye. Ezzel az erővel azt is állíthatnánk, hogy aki melankolikus vagy depresszív zenét hallgat, az elkerülhetetlenül öngyilkos lesz, aki pedig meditációs dallamokat, az mindenképpen buddhista szerzetesnek áll" - állította.

Nem könnyű eldönteni, hogy valóban okról vagy következményről van-e szó. A vizsgálatot 12 és 17 év közötti fiatalokkal készítették: már az életkorból is következik, hogy három év alatt egyre többet kezdtek foglalkozni a szexszel - pontosan ez az a korszak, amikor az ember szinte minden gondolata ekörül forog, mindenhol utalásokat lát és hall, és nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is a kutatások szerint a legtöbb esetben erre a pár évre esik az első szexuális tapasztalatok megszerzése is. Így pedig könnyen lehet, hogy a fiatalok tudatosan választják azt a zenét, amelyben a szexről esik szó, hiszen ez foglalkoztatja őket a leginkább.

A kutatás kritikusai szerint azért is nehéz levonni általános következtetéseket a kapott eredményekből, mert meglehetősen korlátozott volt az a terület, amelyen a fiatalok mozoghattak.

A kutatás mindössze 16, különböző zenei stílusokba (heavy metal, rap, tini-pop, country) tartozó előadót vizsgált, az amerikai könnyűzenei piacon pedig sokkal több zenész jelenik meg. A vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy akik hip-hop vagy rapzenét hallgattak - mivel ezekben szerepel a legtöbb durva szöveg -, azokra hatott a leginkább a dalok hangulata, illetve a sikamlós, szókimondó szöveg.

A kritikusok szerint a kutatók azt azonban már kevésbé vették figyelembe, hogy az egyes zenei stílusokhoz külön-külön életmód, lakóhely és szociális helyzet tartozik - valószínű, hogy egy nagyvárosi, afro-amerikai származású fiú, akinek a szülei nem jártak főiskolára, más zenét hallgat, mint egy kisvárosban élő, értelmiségi családból származó lány.

Csák Gergely médiaszociológus úgy véli, a zeneszámok tartalma és a hallgatóságuk között sokkal komolyabb és mélyebb az összefüggés, mint ahogyan azt a hírek bemutatják. "Az idők folyamán egyre elfogadottabbá vált a szexről énekelni, összességében sokkal nyitottabbak az emberek, és általánosságban magasabbra helyeződött az ingerküszöb. A szexuális tartalmú, trágár vagy durva kifejezésekre sokkal inkább felkapjuk a fejünket, a zenészek, előadók pedig tudatosan is kihasználhatják ezt, hiszen hatással akarnak lenni a közönségre. Ezt pedig a szexuális töltetű, vagy éppen erőszakos szövegekkel tudják a legkönnyebben elérni" - mondta.

Szülői felügyelet ajánlott

A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság szerint a szülőknek és a pedagógusoknak sokkal jobban oda kellene figyelniük arra, hogy mit tesz vagy nem tesz a gyerekük. Egyetért ezzel a Science Blogs-on Tara C. Smith is: "Itt nem csak arról van szó, hogy ellenőrizni kellene, milyen zenét hallgat a kamaszgyerek. Összességében több beszélgetésre van szükségük, a szexről, a párkapcsolatokról, a védekezésről és a felelősségről. Sokkal több hangsúlyt kellene a felvilágosításra fektetni, ahelyett, hogy pellengérre állítunk valamit, amire aztán az életünkben előforduló minden rossz dolgot ráfogunk" - írta a kutató.

"A médiaismeret is befolyásolja ezt az egész jelenséget. Ha valaki ismeri azokat az eszközöket, amelyekkel a zeneszámok, a televízióban látható videoklipek vagy éppen a reklámok megpróbálnak hatást gyakorolni ránk, sokkal könnyebben kibújhat azok alól - tette hozzá Csák Gergely. - "Sajnos, ma az az általános, hogy a gyerekeknek nem magyarázzák el: amit látnak és hallanak a médiában, az esetek túlnyomó részében egyszerűen nem igaz, egészében vagy részleteiben torzított."

Az amerikai felmérést tehát egyaránt kritizálják ottani és magyar kutatók is: túlságosan leegyszerűsítő talán azt állítani, hogy egyedül az erotikus töltetű zene miatt a tinik előbb kezdenének szexuális életet. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy a zene az egyik legfontosabb szocializáló tényező tizenéves korban. Hogy pontosan miként és hogyan hat, sok tényezőtől függ, és ezt még sokan, sokféleképpen vizsgálják majd.

Szexi csujjogatók

Nem új keletű dolog összekötni a szexuális utalásokat és a zenét: a magyar népdalok jó része tartalmaz finomabb vagy durvább utalásokat, sőt külön műfaj alakult ki arra, hogy a fiatalokat "összehozzák" a dalokon keresztül. A népzenék szókimondása, vagy éppen erotikus jelképrendszere mégsem járt együtt állandó bujálkodással, partnercserével vagy éppen a nők lealacsonyításával - vagyis mindazzal, amely jelenségeket a jelenlegi kutatásban a dalok szövegének tulajdonítanak.

Huták Judit