Megdőlhet a Naprendszer magasságrekordja

Elképzelhető, hogy a Naprendszer legmagasabb hegye nem a Marson, hanem a Szaturnusz Japetus nevű holdján található.

Mindeddig úgy tudtuk, hogy a Naprendszer legmagasabb felszíni alakzata a Mars óriási pajzsvulkánja, az Olympus-hegy (Olympus Mons). A bolygó belsejében lévő forró folt felett ülő óriásvulkán a marsi "tengerszint" felett 21,3 km magasságú, de a környezetéből több mint 26 km-re emelkedik ki.

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda megfigyeléseinek legújabb elemzése alapján elképzelhető, hogy a bolygóóriás egy közepes méretű holdján, a Japetuson ennél is magasabb alakzat található. A Japetus körülbelül Ausztrália méretű felszínén található egyébként a Naprendszer talán legrejtélyesebb alakzata.

Egyenlítője mentén egy magas hegygerinc emelkedik, amely körül a holdat széles sávban sötét színű anyag borítja. Az égitestet mintegy gyűrűként körbefogó hegygerinc magasságát a rendelkezésre álló képekből nehéz megbecsülni. Az már az első mérések alapján ismert volt, hogy magassága egyes helyeken eléri "a legalább 13 km-t" az átlagszint felett, környezetéből pedig 20 km-re emelkedik ki.

A németországi DLR űrhivatalban végzik a részben európai közreműködéssel készült Cassini-program adatainak elemzését és a holdak térképezését. A Japetust is térképező kutatócsoport nevében Marita Wahlisch a berlini Intercarto 12. konferencián jelentette be, hogy újabb méréseik alapján a hegygerinc legmagasabb csúcsai valószínűleg egyben a Naprendszer legmagasabb földrajzi alakzatai: egyes helyeken a környező területek fölé 30 km-el is kiemelkedhetnek, legalábbis a "nem hivatalos" becslések alapján.

A hegygerinc eredetéről máig megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók szerint egy óriási becsapódás következménye, mások tektonikus jellegű alakzatnak tartják. Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetében dolgozó Illés Erzsébet planetológus szerint a kéreg összenyomódásához kapcsolódó sajátos alakzat lehet. Egyelőre sem a gerinc eredete nem tisztázott, sem az, hogy a körülötte lévő sötét terület milyen kapcsolatban áll vele.

A Japetus egyenlítőjén körbefutó gerinc, és a körülötte húzódó sötét felszíni terület (JPL, NASA)

A térképezés során derült ki az is, hogy a korábban 718 km sugarú gömbnek tartott Japetus háromtengelyű ellipszoid alakú, és 747x749x712 km méretű. A felszínén körben húzódó gerinc olyan megjelenést ad a holdnak, mintha két felét rosszul illesztették volna össze, és annak varratvonala figyelhető meg a magaslat formájában.