Lehetőségek és lemondások - külföldi munkavállalás

Magasabb fizetés reményében és nyelvtanulási ambícióktól fűtve, sok honfitársunk gondolja úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. A valóság azonban sokszor teljesen más, mint az itthon szövögetett vágyálmok. Az [origo] külföldi munkával foglalkozó fórumában az egyik leggyakoribb jó tanács: legyél bátor, vállalj el mindent, és mondjál le sok mindenről!

Ausztráliában csak az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek (bevándorlóknak / befogadottaknak) vannak ugyanolyan korlátlan munkavállalási jogai, mint az ausztrál állampolgároknak. Természetesen ideiglenes kinntartózkodás esetén is van mód munkavégzésre, ám jó tudni, hogy általában csak az ausztrál cégek által szponzorált, magasan képzett szakemberek kapnak ideiglenes munkavállalási engedélyt. Jelentkezni csak akkor lehet munkavállalói vízumra, ha az ausztrál cég/szervezet kinevezését az ausztráliai bevándorlási hivatal (DIMIA) előzetesen jóváhagyta, amelynek menete gyakorlatilag megegyezik a német procedúrával.

Azok, akik ideiglenesen szeretnének Ausztráliában dolgozni, a következő lehetőségek közül választhatnak:

• üzleti célú kinntartózkodás
• ideiglenes tartózkodás
• tanulás

Az ideiglenes, hosszú távú üzleti vízumkategória elsősorban az olyan ausztrál és külföldi cégeknek nyújt segítséget, amelyek bizonyos pozíciók betöltésére az ausztrál munkaerőpiacon nem találtak megfelelő képzett személyt, ezért ideiglenesen külföldről szponzorálhatnak szakembereket. Olyan önálló üzletemberek is jelentkezhetnek erre a vízumra, akik új vállalkozást szeretnének Ausztráliában indítani, és ehhez bizonyítottan sikeres üzleti háttérrel rendelkeznek. A business- (long stay) vízumok maximum 4 éves kinntartózkodást engedélyezhetnek.

Az ideiglenes tartózkodási engedély tulajdonosát arra jogosítja fel, hogy egy meghatározott ideig Ausztráliában éljen és dolgozzon, vagy nyugdíjasként Ausztráliában éljen. Ezek a vízumok nem üzleti, illetve munkajellegű tevékenységek végzésére jogosítanak fel, hanem bizonyos gazdasági, szociális/kulturális célokra és nemzetközi kapcsolatok építésére szolgálnak, mint pl. csereprogramokon való részvétel, tudományos látogatás, fellépések, sportolás, orvosi gyakorlat, filmforgatás, szakmai gyakorlat, egyházi munka stb. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők kötelesek az Ausztráliában megszerzett jövedelmük után adót fizetni, ugyanakkor nem jogosultak szociális juttatásokra és ausztráliai társadalombiztosításra. Ausztráliai tartózkodásuk csak a vízum által engedélyezett időtartamra szól.

A harmadik és egyben a legkorlátozottabb munkavállalási lehetőséget a tanulóvízum nyújtja, amelyet csak akkor lehet megszerezni, ha 3 hónapnál hosszabb ideig kívánunk kint tanulni. Rövidebb kurzus esetében automatikusan turistavízumot adnak, amivel értelemszerűen nem lehet munkát vállalni. A tanulóvízum heti 20 óra legális munkát tesz lehetővé, teljes munkaidőben csak a nyári szünidőben lehet dolgozni.

Bevándorlás

Akinek hosszabb távú elképzelései vannak a külföldi munkával kapcsolatban, mint néhány hónap, az a kivándorlást is választhatja, feltéve, ha megfelel a szigorú ausztrál kivándorlási kritériumoknak. Az ausztrál nagykövetség honlapja szerint az első magyar ausztráliai "bevándorló" egy zsebtolvaj, bizonyos Raphael Harris volt, aki angol létére magyarnak vallotta magát. 1828 őszén Angliában ítélték el egy 2 fontot érő zsebóra ellopásáért, amely az ausztráliai száműzetés büntetését vonta maga után. Az első igazi magyar bevándorló Friedman Izsák személyében 1833-ban érkezett az ausztráliai Sydneybe. A pesti születésű Friedman Sydneyből Hobartba, Tasmánia állam fővárosába költözött, ahol számos üzletet is nyitott. Azóta számos honfitársunk követte a derék Friedman példáját, és gondolta úgy, hogy életét a föld másik oldalán éli le. Az Ausztráliába való kivándorlás hovatovább olyan népszerűvé vált, hogy az elmúlt ötven év során több mint 150 országból hozzávetőleg 5,6 millió immigráns választotta új hazájának a kontinensnyi országot.

Az ausztrál bevándorlási programot két kategóriára lehet osztani: szakmai programra és családegyesítési programra. A szakmai programban pályázókat olyan jellemzők szerint választják ki, amelyek alapján tudható, hogy az illető jól boldogul majd az ausztráliai munkaerőpiacon avagy képes lesz vállalkozást létrehozni, befektetést eszközölni és munkahelyeket teremteni. 1998-99-ben összesen 35 000 helyet nyitottak meg a szakmai program számára. A családegyesítési programban pályázókat a közvetlen családtagok támogatása (sponsorship) alapján választják ki. A program legnagyobb létszámú kategóriája az ausztrál állampolgárok és tartózkodási engedéllyel bírók házastársainak és jegyeseiknek van fenntartva. Mindkét, a bevándorlási programban szereplő kategória meghatározott feltételekkel rendelkezik, amelyeket az 1958-as bevándorlási törvény (Migration Act) és a bevándorlási rendelkezések (Migration Regulations) tartalmaznak. A program maga az egész világra vonatkozik, és jellegét tekintve nem diszkriminatív, ami azt jelenti, hogy a jelentkező állampolgársága, etnikai hovatartozása, neme, bőrszíne vagy vallása nem döntő tényezők a feltételek teljesítésének elbírálásakor.

Azon túl, hogy etnikai, vallási szempontból nem diszkriminatív, meglehetősen szigorú feltételeket támaszt a szakmai program:

• 45 évben maximált korhatár
• "megfelelő" angolnyelv-tudás
• középiskola utáni végzettség
• a jelentkező szakmájának rajta kell lennie a bevándorlási hivatal listáján (itt még külön pontrendszerrel értékelik a foglalkozásokat pl.: egy pénzügyi menedzser 60 pontot ér, míg az újságírói hivatás 50-et)
• szakmai gyakorlat
• büntetlen előélet

További részleteket az ausztrál bevándorlási minisztérium, illetve a budapesti ausztrál nagykövetség honlapján lehet megtudni.