Lehetőségek és lemondások - külföldi munkavállalás

Magasabb fizetés reményében és nyelvtanulási ambícióktól fűtve, sok honfitársunk gondolja úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. A valóság azonban sokszor teljesen más, mint az itthon szövögetett vágyálmok. Az [origo] külföldi munkával foglalkozó fórumában az egyik leggyakoribb jó tanács: legyél bátor, vállalj el mindent, és mondjál le sok mindenről!

Az uniós tagállamok félelmeire cáfol rá az a felmérés, amelyet a bécsi Város- és Regionális Kutató Intézet, valamint az osztrák Gallup Intézet készített 1997-98-ban. A jelentés szerint a magyarok többsége nem szívesen utazna külföldre dolgozni, ráadásul a vizsgált országok közül a tényleges migrációs potenciál Magyarországon a legkisebb, amely mintegy 60 000 fős. Szlovákiában több mint 90 000, Csehországban 170 000, végül Lengyelországban megközelíti a 400 000 főt azok száma, akik szívesen élnének máshol a csatlakozás után. Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságán 2000 májusában készített másik tanulmány úgy becsülte, hogy a 10 közép- és kelet-európai tagjelölt országból évente 335 ezer ember fog bevándorolni az unióba.

A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munkaerő szabad piacra jutását. Az úgynevezett '2+3+2 éves' átmeneti időszakot szabályozó megállapodás szerint a csatlakozást követő első két évben a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. Ennek keretében azonban a tagállamok saját hatáskörükben a munkaerő teljesen szabad piacra jutását is biztosíthatják.

A magyar munkavállalóknak már a csatlakozást követő első két évben is megadja a munkavállalási engedélyt több uniós ország. Svédország, Dánia, Írország már 2001 júniusában előzetesen úgy nyilatkozott, hogy korlátozások nélkül megnyitják munkaerőpiacukat a csatlakozó országok munkavállalói előtt, emellett a holland válasz is pozitív volt. Ezekhez az országokhoz csatlakozott később Anglia, Spanyolország, Norvégia és Finnország.

A sárga színű országokban már a csatlakozás után munkát vállalhat magyar állampolgár korlátozások nélkül

Olaszország, Francia-ország, Görögország és Belgium várhatóan fenn fogja tartani az első két évben a nemzeti szabályozást, de rugalmasabb feltételekkel. Portugália és Luxemburg egyelőre nem foglalt állást ebben a kérdésben.

A magyar munkavállalók közül jelenleg legtöbben Ausztriában és Németországban dolgoznak. Ez a két ország előkelő helyen szerepel a csatlakozó országok migránsainak célállomásai között. Tekintettel a belső munkaerő-piaci helyzet alakulására, ez a két ország biztos, hogy fenntartja a kvótarendszert és az engedélyezési eljárást az első két évben, s Magyarországgal továbbra is érvényben maradnak a jelenleg hatályos kétoldalú egyezmények.