A Nap megoldhatná a magyar energiaellátást

Magyarország területére egy évben annyi napfény esik, amelynek energiatartalma négyszázszorosa az ország éves energiaigényének. Nyugati országok példája azt mutatja, ma a szélenergia már olcsóbb, mint a hagyományos, szén alapú hordozókra épülő technológiák, és az ahhoz szükséges hálózatok. A közel 3 ezer petajoule-nyi, hazai megújuló energia-potenciál 40-50 százaléka lenne hasznosítható, de ez is elegendő lenne az ország összes energiaigényének kielégítésére.

A pályázatokat azonban idén ismét kiírják, az érdeklődés máris nagy. Az előző program tapasztalatai szerint az indulók zöme (90 százaléka) a fűtés-korszerűsítésre igényelt támogatást. Megújuló energia-forrásokra a pályázatok 3-4 százaléka érkezett. Ebből is, mindössze 1-2, napelemmel kapcsolatos korszerűsítési terv volt. Jóval népszerűbbek a napkollektoros megoldások, amelyek beruházási megtérülése sokkal hamarabb bekövetkezik, mint a napelemes rendszereké.

Szerdahelyi György elmondta, az utóbbi időben, csak Gödöllőn volt egy nagyobb napenergetikai beruházás, ezt egyébként kétharmad részben az unió finanszírozta. A tárca álláspontja szerint, mivel az anyagi megtérülés, az ilyen beruházásoknál jelenleg nem biztosítható, ezért csak akkor lehet támogatni, ha az energia-ellátásra "nincs más lehetőség". Ilyen például az alföldi tanyák helyzete, amelyek szigetszerű elhelyezkedésük következtében, "autonóm ellátást" igényelnek.

"Csak akkor lehet támogatni, ha az energiaellátásra nincs más lehetőség"

Mindenképpen kedvező, hogy 2005-ben eltörölték a zöldáram szolgáltatói átvetételének mennyiségi határát, ami korábban igen jelentős, 0,1 megawatt (100 kilowatt) volt. Ma már minden villamosenergia-szolgáltatónak kötelessége 23 forintért átvenni a zöldáram kilowattóráját, akár egész kis mennyiségben is (más kérdés, hogy ez az ár alaposan elmarad a napelemmel előállított villamosenergia önköltségétől, de ez inkább a technológia hiányossága, nem a szabályozásé).

A második Nemzeti Fejlesztési Tervben (2007-2013) egyébként már nagyobb súllyal szerepelnek a megújuló energiaforrások, ami a támogatásokban is meg fog jelenni. A terv inkább a kollektorokat helyezi előtérbe, amelyek állományának, a hivatalos célkitűzés szerint 2010-re, mintegy 20 000 darabbal kell gyarapodnia. Szerdahelyi György szerint remény vannak arra, hogy a hazai és európai források jócskán növekednek a következő időszakban.

Ezzel párhuzamosan, nyilvánvalóan a ma még drága fotovillamos rendszerek olcsóbbak és hatékonyabbak lesznek; de közép és hosszú távon, továbbra is csak az autonóm ellátású területek (például tanyák) felszerelésére lesz lehetőség. Egy tanya esetében például előfordulhat, hogy akár a relatív drágább fotovillamos rendszerrel is megéri fölszerelni, mivel a villamosenergia-hálózatra való rácsatlakozás két-háromszor annyiba is kerülhet - ráadásul a megújuló energiáért a fejlesztés után nem kell többet fizetni. Persze, ezek a fejlesztések állami rásegítés nélkül nem teljesíthetők.

Az ideális állapot

Hatvani György, a gazdasági minisztérium energetikai helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint Magyarországnak akkor volt ideális az állapota, amikor még egyharmad szén, egyharmad szénhidrogén, egyharmad nukleáris alapú erőmű adta a hazai villamosenergia-termelést.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, Gombos András egy 2005 őszi nyilatkozatában kifejtette, szerinte főként a biomassza és a biomassza alapú üzemanyagok felfutásával nő majd az alternatív energiaforrások felhasználáson belüli aránya, de jelentős potenciál rejlik a geotermális energiában is. Véleménye szerint a napenergia elsősorban nem a fosszilis energiahordozók kiváltására szolgálhat, hanem kiegészítő energiaforrásként.

Mindeközben világszerte jelentősen növekszik a megújítható energia iránti igény, ezért rohamosan bővül a nap- és szélenergiát felhasználó berendezéseket gyártó cégek bevétele, nyeresége, részvényeinek árfolyama. A vállalatok sorra fölfelé módosítják várható eredményüket, a kockázati tőke egyre jobb lehetőséget lát a megújuló energiapiacon.

Energiaklub: A stratégia alkalmatlan

Az Energiaklub véleménye lesújtó a mai magyar energiapolitikai stratégiáról, főleg a megújuló energiára vonatkozó részeket illetően. Kazai Zsolt, az Energiaklub megújuló energia program vezetője szerint a stratégia egyszerűen alkalmatlan. Bár a korábbi változathoz képest egy-két módosítást eszközöltek benne - részben az Energiaklub észrevételei alapján - , összességében a dokumentum szemlélete nem változott. Pedig azzal is baj van, hiszen például a gazdasági szempont rendre elnyomja benne a környezet- és egészségvédelmit; a biomassza-alágazat "egyenlők között az első" - nyilván az erőműlobbi miatt is.

Vélt gazdasági szempontok elnyomják a környezet- és egészségvédelmieket

A stratégia a helyzetet statikus, nem változó állapotként értékeli, ennek megfelelően az új dokumentumban továbbra is a régi, évekkel ezelőtti adatok szerepelnek, így aztán az aktuálisnál sokkal kedvezőtlenebb hatékonysági számokra hivatkoznak a nem biomassza szektorokban - pedig ezek a technológiák óriási sebességgel fejlődnek. Ráadásul, ezek az elavult adatok, rendszeresen össze nem vethető formában jelennek meg a stratégiában (például a tüzifa esetében egyenlőségjelet tesznek a köbméter és a tonna közé) végül, az ország által tett vállalások olyan minimálisak, annyira nem látni bennük a szándékot, hogy az jócskán alatta marad a fennálló lehetőségeknek.

A véleményezők szerint az új anyag elkészítéséhez gyakran a régi anyag részeit egyszerűen átmásolták, ami miatt előfordulhat, hogy a 2004-ről szóló részek jövő időben íródtak. Az Energiaklub az egyik legnagyobb bajnak az energia-hatékonyságot, és a környezetvédelmi célok hiányát tartja, ami azonban szerintük "nem is csoda, hisz az országnak klímavédelmi stratégiája sincs".

Miközben a világ energiafogyasztása várhatóan 2040-ig megduplázódik, a fosszilis készletek és az atomenergia addigra már csupán az igényeknek kevesebb mint felét fogja tudni fedezni, hiszen a Föld olaj, szén és uránkészletei kimerülőben vannak. A legfrissebb magyar stratégia nyilvánosságra került része, még 2030-ban is a megújulók 10 százaléknál kisebb részesedésével számol, ami a nemzetközi prognózisokat is figyelembe véve, borítékolhatóan nem lesz elegendő.