A Nap megoldhatná a magyar energiaellátást

Magyarország területére egy évben annyi napfény esik, amelynek energiatartalma négyszázszorosa az ország éves energiaigényének. Nyugati országok példája azt mutatja, ma a szélenergia már olcsóbb, mint a hagyományos, szén alapú hordozókra épülő technológiák, és az ahhoz szükséges hálózatok. A közel 3 ezer petajoule-nyi, hazai megújuló energia-potenciál 40-50 százaléka lenne hasznosítható, de ez is elegendő lenne az ország összes energiaigényének kielégítésére.

Most, mindennel együtt (szállítás, infrastruktúra) úgy 500-700 millió forintból építhető meg egy átlagos, 2 megawattos szélkerék - mondta el az [origo]-nak dr. Tóth László, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke. Élettartama 20 év, a jelenlegi feltételek között, körülbelül 7 év alatt térül meg a befektetés.

A hagyományos energialobbi ereje sokszor gátolja a megújuló források kellő bevonását az ellátásba, hiszen ez az érdeke. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a törvény szerint a villamosenergia-szolgáltató megteheti, hogy a kötelező átvételt nem a helyszínen, hanem egy másik, "kedvezőbb" helyen kínálja föl a termelőnek. Ez persze a legtöbbször vállalhatatlan. Az ilyen bizonytalanságok aztán visszavetik a tervezett beruházásokat is.

Akár egy egész falut is elláthat

A Magyar Energiahivatalban kiszámították, hogy összességében, mintegy 330 megawatt kapacitású szélerőmű építhető még, azaz ennyire lenne "igény". A tervezet azonban arra nézve nem közöl részleteket, hogy hol, milyen elosztásban lennének kívánatosak az építések. Ráadásul, ez a 330 MW kevésnek is tűnik - teszi hozzá dr. Tóth László.

A probléma onnan is fakad, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az áramszolgáltató nem hangolják össze tevékenységüket. Rendszerirányítási problémáról is szó van tehát. Miközben Ausztriában már 900 szélerőmű működik, nálunk mindössze 17 darab van üzemben. Pedig, az elnök szerint egy 2 megawattos gép, egy 600 házas falu kiszolgálására is alkalmas.

A teljes magyar energiapiac egyébként, mintegy 700 milliárd forintra becsülhető, emellett eltörpül a megújulók forgalma. A néhány milliárdos tétel háromnegyedét ráadásul a fatüzelés teszi ki, ami kevésbbé környezetbarát, mint a szél, vagy a napenergia.

Dr. Tóth László szerint úgy 2012 körül, a fosszilis és a megújuló energiák ára nagyjából egy szinten lesz, hiszen miközben a kereslet növekedése az olajár további emelkedését fogja okozni, az alternatív energiaforrások, az állandó fejlesztés miatt, egyre olcsóbbak lesznek. Egyébként a fosszilis energiahordozók áremelkedését leginkább okozó India és Kína szintén folytat a megújuló energiákat érintő kutatásokat, ám egyelőre nem képesek nagy tömegben, a hagyományos energiahordozókat az utóbbiakkal kiváltani. Ráadásul, ezen országokban, az egy főre jutó energiafogyasztás, jelenleg 15-20 százaléka a magyarnak, vagyis ezen a téren is növekedés várható - egyelőre nem megújuló forrásból.

A Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke 10 éve foglalkozik a megújuló energia-forrásokkal, többek között ő készítette Magyarország széltérképét is. Véleménye szerint hazánkban, a körülbelül 100 méter magas oszlopra telepített szélkerekek működhetnek jó hatásfokkal, hiszen az évszázados hagyományokkal rendelkező, mezőgazdasági védőszerepet betöltő, telepített erdősávok éppen a talajközeli szelet fogják vissza. A hely kiválasztása az egyik legfontosabb szempont. Németországban például most már látható, hogy a hirtelen meglóduló ágazat sokszor rossz helyen telepítette szélerőműveit: a 18 000 szélkerékből 3000 nem megfelelő helyre épült.