A Nap megoldhatná a magyar energiaellátást

Magyarország területére egy évben annyi napfény esik, amelynek energiatartalma négyszázszorosa az ország éves energiaigényének. Nyugati országok példája azt mutatja, ma a szélenergia már olcsóbb, mint a hagyományos, szén alapú hordozókra épülő technológiák, és az ahhoz szükséges hálózatok. A közel 3 ezer petajoule-nyi, hazai megújuló energia-potenciál 40-50 százaléka lenne hasznosítható, de ez is elegendő lenne az ország összes energiaigényének kielégítésére.

2002-ig volt érezhető a megújuló energiaforrások támogatása, ekkor 300-500 ezer forintos egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesülhettek a családi házak - mondja Véghely Tamás, a Gaiasolar Kft. kereskedelmi és ügyvezető igazgatója; a vállalkozás a megújuló energia-forrásokkal kialakított energiarendszerek alkalmazására, tervezésére és kivitelezésére, és ezzel kapcsolatos mérnöki szaktanácsadásra alakult. Jelenleg a kisebb, családi célú beruházásokra sajnos nem vehető igénybe támogatás, mivel abban csak 125 millió forintot elérő fejlesztések részesülhetnek - mondja az igazgató. (Az EU-nak van egy saját pályázati rendszere is, az utóbbi időben ebből finanszírozható a beruházások nagy része.)

"Egy átlagos szélerőmű ötvenhat méternyi autópálya árából jön ki"

Jelenleg, a Belügyminisztérium költségvetési szervei részére meghirdetett energetikai pályázatra (melynek benyújtási határideje február közepe) Véghely Tamás értesülései szerint mindössze ketten jelentkeztek, ami a 20 százalékos önrészt követelő támogatás esetében, több okkal is magyarázható, de semmiképp sem szívderítő jelenség.

Az Eurosolar Hungary Napenergia Díjjal kétszer is kitüntetett Gaiasolar Kft. ügyvezető igazgatója szerint igazi értelemben vett nemzeti programok kellenek, olyanok, amelyek nemcsak nagyberuházások számára, hanem a kisemberek, széles rétegek számára is támogatásokat nyújtanak. Az EU kijelölt egy irányt, amihez az országnak csatlakoznia kellene, környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt.

A világ több országában, így például Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban, a valós támogatási programok következtében, az emberek egyre szívesebben fektetik pénzüket megújuló energián alapuló technológiákba, mintsem fizetik a megújuló számlákat.

A világ megújuló energia piacának elemzéséből egyértelműen levonható az a tapasztalat, hogy ahol központi támogatásban részesülnek a megújuló energiák, ez azonnali élénkítő hatással van a gazdaságra. Ez nem kidobott pénz, ellenkezőleg a legjobb befektetés! Új szakmák jelennek, uj cégek alakulnak, jelentős számban munkahelyek jönnek létre. A környezetvédelem problémáinak kezelése és az energiafüggőség csökkentése mellett ez plusz előnyt jelent.

Magyarországon a megújuló energiaforrások közül főleg a biomassza és a szél népszerűsítése kap nagyobb nyilvánosságot, pedig messze a legnagyobb potenciállal a napenergia rendelkezik. A legnagyobb, legcsendesebb, legtisztább energia!

Többféle megújuló energiánk van, melyet jól használhatunk, ám ezek területi és időbeli rendelkezésre állása, kitermelhetősége, gazdaságossága lényegesen eltér egymástól. Ha stratégia nélkül, átgondolatlanul, aránytalanul előnyben részesítjük egyik- másikat, lehet, hogy nagyobb veszélyt okozunk a környezetben, mintha azt nem alkalmaztuk volna. Szakértelem, indokolatlan "erőltetés" következtében a jó szándék is könnyen rosszra fordulhat.

Mindegyik megújuló energiát ott és akkora mértékben kell használni ahol a legelőnyösebb és közben ügyelni kell, hogy a legkevesebb környezeti kárt okozzuk. Ezt főleg a szél, víz és biomassza alkalmazások esetében fontos szem előtt tartanunk. Ezért megfontolandó például a biomassza hasznosításának aránytalan fejlesztése, hiszen ez mindenképp széndioxid- és hő szennyezést jelent a környezetre.

Az EU egyébként az összes megújuló energiát, féleségenként külön tételenként kezeli, ami azért fontos, mert az egyes megújuló energia összetevők részarányának szabályozásával az aránytalanságok kialakulása jól megelőzhető. Ez környezetvédelmi szempontból lényegesen hatékonyabb.

Jó példák is bőven vannak. Izraelben például már több éve kötelező napkollektorral fölszerelni az új házakat; de ehhez hasonló módon nemsokára Spanyolországban is tervezik bevezetni a napenergia kötelező hasznosítását. Amerikában újra indították a solar programok támogatását. Japán, amely 1998-1999-ben még nem volt igazán jelentős ezen a piacon 2000-tól az élre tört és ma világelső. Négy Japán cég adja a világ napelem termelésének mintegy 75 százalékát. Több ország is van ahol a hőszivattyúk használata szinte kötelező! A 2000-ben, Németországban bevezetett úgynevezett "99 pfenniges" törvény, néhány éven belül szinte hihetetlen fellendülést eredményezett nemcsak az országon belül, de azóta is jelentős hatással van Európára. Ennek a törvénynek köszönhetően Európa, ma piacvezetőnek számít a világ megújuló energia iparában.

A megújuló energiák alkalmazása nemcsak új lehetőségeket jelent, de egyben új problémákat is meg kell oldanunk. Ilyen például a villamos energia elosztó hálózattal kapcsolatos új probléma: a megújuló energiákból termelt villamos energia, befogadása, elosztása akár kis tételben is. Ezen belül is különösen érdekes a az un "visszaszabályozás " kérdése melyet a 2005 novemberében életbe lépett új villamos energia törvényünk meglehetősen egyoldalúan kezel. Világszerte egy új energiatermelési módszer kezd kialakulni a "helyileg megtermelt energia".

A Zöld Alkotmányra az EU-nak is szüksége lenne

Véghely Tamás szerint ahhoz, hogy ne ad hoc jelleggel kelljen döntést hozni stratégiai energiapoitikai kérdésekben, minden országnak létre kellene hoznia egy úgynevezett "Zöld Alkotmányt", amely a polgári alkotmányhoz hasonló erőteljes kontrollt biztosítana gazdasági, környezetvédelmi ügyekben. Megítélése szerint erre uniós szinten is szükség lenne.

A sürgető környezeti jelek egyértelműen előre vetítik, hogy ha nem foglalkozunk a kérdéssel ilyen részletesen, úgy akár az évszázad közepére drámai változásoknak lehetünk tanúi. A jelenlegi törvények - főleg idehaza - inkább csak eltűrik, de nem támogatják a megújuló energiákat. Véghely Tamás egyenesen úgy fogalmaz, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megújuló energiák támogatására.

A 2005 novemberében elfogadott villamosenergia-törvény egyes passzusai például sajnálatosan, ebben a szellemben fogantak, így ezeket már most átdolgozandónak tartja (például a bioenergia-források indok nélküli vissza-szabályozhatósága).

Emellett persze, az embereket is tájékoztatni kéne a lehetőségekről. Például arról, hogy 116 méter autópálya építésének árából, közel 1 megawatt összes teljesítményben napelem rendszereket lehetne megvalósítani, amellyel akár több száz tanya villamosenergia-gondját lehetne megoldani. Szélenergia alkalmazás esetében fele ennyi, tehát közel 56 méter autópálya ára is elég lenne a hasonló energiakapacitás megvalósításához.

Szerencsére, már Magyarországon is megjelent az a felső és középréteg, amely nem a minél gyorsabb anyagi megtérülést tartja az elsődleges szempontnak - persze ehhez a család viszonylag stabil gazdasági helyzete szükséges. Hiszen az az összeg gyakorlatilag kiszámíthatatlan, amelyet a környezetbarát technológiák következtében nem kell környezeti, egészségügyi kompenzációra fordítani - mondja Véghely Tamás.

Mindenesetre, a közelmúlt gázellátási problémái miatt az emberek érzékenyebbek a kérdésre, és felkapják a fejüket minden olyan lehetőségre, amely az efféle függések csökkentését elősegíti.

A Gaiasolar Kft. ügyvezető igazgatója végül elmondta, "a jövő lehetőségeinek minél jobb kihasználása szempontjából alapvetően fontos, hogy megvalósuljon a közvélemény környezettudatos gondolkodásának formálása, felvilágosítása, és ebben jelentős szerepe van a közoktatásnak, ahol már a legkisebb korosztálytól kezdve fokozott hangsúlyt kell fektetni az alapvető megújuló energia ismeretekre alkalmazásokra. Mindannyiunknak fontos tennivalói vannak ezen a területen.

Major András