Minden a Futóval kezdődött.
Történt ugyanis, hogy a Péterhalmi erdő előnyeit élvező kocogó egy nap megosztotta sérelmeit a közösségi médiában. Bántotta a rengeteg túlzsúfoltsága, a neveletlen kutyasereg és a nagy embertömeg. Egyes becslések szerint 6 ezer kutya látogatja az erdőt nap mint nap.
Ami ezután következett filmbeillő.
A feszültség, amit a Futó a bejegyzésével okozott, már éppen elillanóban volt, amikor ismeretlen elkövető csavarokkal gazdagított kolbászfalatokat helyezett el a terület – kutyások által is – közkedvelt részein. (Feltehetően önhatalmúlag, bűncselekményt elkövetve, de így próbált úrrá lenni a kutyák által okozott káoszon.)
Tavaly október óta legalább kilenc ebet műtöttek meg a gyilkos nasi miatt.
A kutyások háborognak, özönlenek a feljelenések a rendőrséghez, az elkövető pedig újból akcióba lendült – a hosszú hétvége alatt több alkalommal is veszélyes falatokat szedtek össze a látogatók az avarból.
Lincshangulat uralkodik.
Most álljunk meg egy percre, lépjünk hátra két lépést és tisztes távolságból szemléljük meg a helyzetet.
Tény: az erdőt szerető kétlábúak a szabadon kóricáló kutyák miatt rágtak be, de nagyon.
Mivel erdő, gondolja a gondos gazda, szélnek ereszi hűséges házikedvencét, hadd élvezze a szabadságot.
Kijár neki is!
Bodri kutya meg szalad, szaglászik, szökken, hol a labda, hol a Futó fürge lába után.
Lábfetiszta a drágám"
– magyarázta Bodri gazdája, Mancika néni a felbőszült Futónak.
A kocogót persze ez nem vigasztalta, oltási könyvet kért, majd dühödten, fájdalomtól eltorzult arccal besátnikált a Balesetibe, ahol kapott mindent, „mi' szem-szájnak ingere".
Persze, a Biciklistát is kergette már meg a Bodri kutya. Jó esetben megúszta, rossz esetben taknyolt egy nagyot, mert menekülés közben nem tudta kikerülni a keskeny erdei utat eltorlaszoló több fős társaságot.
Míg a Biciklista a földön nyögdécselt, addig a Sétálók felháborodva oktatták őt a szabályos erdei közlekedésről.
Bodri gazdájának persze fogalma sem volt a történtekről, mert épp Juliska nénivel folytatott mély eszmecserét a rétes titkáról.
Mancika néni csak akkor eszmélt fel, amikor egy Anyuka kezdett fülsüketítő visításba, mert Bodri, a hűséges eb az asszony pár éves gyermekének az arcába nyalt fenyegetően.
Senkit nem bánt!"
– mondta Mancika néni meggyőzően. – "Bodri kutya nagyon jó kutya!"
Anyuka persze nem hitte el. Eltorzult, vörös arccal ordított a nénivel, hogy tegye pórázra a kutyáját, de sürgősen.
Manci kikérte magának, lévén erdő, Bodri pedig eb, akinek történetesen mozognia kell, joga van szabadon futkorászni.
Vigye inkább a kutyafuttatóba!"
– közölte az Anyuka, mire Mancika vadul csóválni kezdte a fejét, mondván: a kutyafuti nem elég „szabad" az ő Bodri kutyájának.
Ám, mikor Bodri egy, a pórázon szakszerűen sétáló ölebbe kötött bele, szimplán csak a méretei miatt, a néni hiába szólongatta a csaholó kutyát, az eb elengedte a füle mellett.
Eddig mindig visszajött"
– magyarázta Mancika.
„Eddig."
Most már nem.
Persze, a szabadban bográcsolók és a focizó kölykök sem jártak jobban...
Így esett, hogy rövid idő alatt Bodri kutya nemcsak a kutyásokat ugrasztotta egymásnak, hanem az erdő többi látogatóját is.
Ma már mindenki utál mindenkit.
A konfliktus, ahelyett hogy csitulna, eszkalálódni látszik a kerület tunya DK-s vezetése miatt.
Szaniszló Sándor és hűséges talpnyalói úgy döntöttek, hogy táblák és vadkamerák kihelyezésével próbálják meg elsimítani a nehézségeket. Mindezek mellett övön aluli ütést mértek a kutyásokra: előzetes egyeztetés nélkül megtiltotta a póráz nélküli sétáltatást a Péterhalmi erdőben.
Ember az ilyen?
A kutyásokat persze ez nagyon mélyen érintette. Szerintük ugyanis "a rendelkezés hátrányosan érinti a gazdákat és a képzett, behívható kutyáikat is".
Csak halkan jegyzi meg Szerény Személyem, hogy a csúnya jogalkotó már nagyon rég szabályozta ezt a kérdést, szerinte ugyanis
ebet közterületen csak pórázon szabad vezetni,
így mindenki, aki anélkül sétáltat bírságolható.
Drága Olvasó, most képzeld el, mi történne, ha a hatóságok elkezdenének büntetgetni? Kitörne a parasztgyalázat!
Persze, a Péterhalmi erdő látogatóiban már fel sem merül, hogy valójában ők – a kutyáikkal együtt – csak vendégek. Tiszteletet nem ismerve vandálkodnak az őz, a bagoly, a madár és a rovar otthonában.
Ez az Éhezők Viadalának legújabb része?"
– kérdezi az őzike a bagolytól.
Milyen igaza van.
És még mi hisszük magunkat értelmes lényeknek...