Kötelező migránskvóta: az elképzelés inkább egy komédiában állja meg a helyét, mint a valóságban

Migrants try to break through a border fence into Macedonia near the Greek village of Idomeni, on February 29 , 2016, where more than 7,000 people are stranded, as anger mounted over travel restrictions on migrants. Macedonian police fired tear gas as a group of some 300 Iraqi and Syrians forced their way through a Greek police cordon and raced towards a railway track between the two countries. The protest occurred several hours after Macedonia allowed just 300 Syrians and Iraqis to cross before resealing the frontier. With Austria and Balkan states capping the numbers of migrants entering their soil, there has been a swift buildup along the Greece-Macedonia border with Athens warning that the number of people "trapped" could reach up to 70,000 by next month. / AFP / LOUISA GOULIAMAKI

Megdöbbentő körülmények között szavazták meg Brüsszelben kötelező migránskvótát. Mivel a döntést a belügyminiszterek tanácsában hozták meg, ezúttal nem volt szükség minden tagállam szavazatára, így Magyarország nem vétózhatta meg. A lépés lényege, hogy Nyugat-Európából migránsokat telepíthetnek át minden országba, így Magyarországra is. Azon országok, amelyek visszautasítják a migránsokat, büntetést kell fizetniük, migránsonként átszámítva több mint 8 millió forintot. Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a 888 érdeklődésére elmondta, "az Európai Egyesült Államok építésében érdekelt brüsszeli bürokrácia mondhatja nyertesnek magát, és jó eséllyel a migráció pozitív színben történő feltüntetése mellett az lesz a fő üzenetük, hogy egy újabb problémát sikerült a tagállami szint felett megoldani".

888: Mennyire összeegyeztethető a sokat hangoztatott jogállamisággal és az európai értékekkel, hogy egy ilyen horderejű kérdésről, mint a kötelező migránskvóta egy olyan testületben döntenek, amelyben nincs szükség egyhangú szavazásra?

Erdélyi Rezső Krisztián: Az EU egészét meghatározó kérdésről van szó, ráadásul a Dublini egyezmény potenciális reformját az állam- és kormányfők tárgyalták, így az lett volna a logikus, hogy erről a kérdésről is ők döntenek egyhangú szavazással. Jól látszik azonban, hogy azokban a kérdésekben, amelyek a mainstream támogatását élvezik, ilyen a bevándorlás liberalizálása is, nem ragaszkodik Brüsszel olyan szigorúan a jogállamiság szelleméhez, mint amikor Budapestet vagy Varsót kell bizonyos kérdésekben vegzálni.

888: Felmerülnek ebben az ügyben szuverenitási kérdéseket? Lehet-e ezt egy újabb lépésnek tekinteni az Egyesült Európai Államok irányába?

Erdélyi Rezső Krisztián: Mivel ismét egy olyan kompromisszum született, amely igazából senkinek nem jó, leginkább az Európai Egyesült Államok építésében érdekelt Brüsszeli bürokrácia mondhatja nyertesnek magát, amelyik ezt ki is fogja használni. Jó eséllyel a migráció pozitív színben történő feltüntetése mellett az lesz Brüsszel fő üzenete, hogy egy újabb problémát sikerült a tagállami szint felett megoldani.

Ez pedig nem jelenthet mást, mint, hogy a tagállamok jogait tovább kell szűkíteni, Brüsszelét pedig ezzel együtt növelni, hiszen itt születnek az igazán hatékony döntések.

Ez pedig nem csak az „erős nemzetek erős Európája" elvnek, vagyis a szuverenista erők egyik legfőbb követelésének mond ellent, de a szubszidiaritás elvével is szembe megy.

888: Ha az önkéntes kvótarendszer nem működött a kötelező kvóta képes lesz megoldani a problémát?

Erdélyi Rezső Krisztián: Vélhetően nem, de a valódi cél sokkal inkább az lehetett, hogy egyrészt valamilyen megállapodást fel lehessen mutatni, akár azon az áron is, hogy senkinek nem jó, másrészt pedig, hogy hosszú idő után le lehessen zárni a kötelező kvótákról szóló vitát, amelyről Brüsszel soha nem tett le. Arról a technikai részletről nem is beszélve, hogy a kötelezően szétosztandó migránsok helyben maradását hogyan tervezik ellenőrizni.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője Forrás: Facebook

888: Mi a következő lépés az ügyben? Van még esély, hogy az Európai Parlamentben vagy az Európai Bizottságban elbukjon a kötelező szétosztás terve?

Erdélyi Rezső Krisztián: A következő lépés az Európai Parlament, amelyen – annak jelenlegi összetételét látva - könnyen és gyorsan át fog jutni a tervezet. Majd ezt követi a Bizottság, amelynek tagjai főszabály szerint nem az őket küldő kormányok álláspontja mentén szavaznak. Árulkodó, hogy a Tanács már 2024-ben alkalmazni szeretné a rendszert, vagyis egyrészt nem számítanak jelentős ellenállásra, másrészt kész helyzet elé akarják állítani a jövőre esedékes EP-választások után felálló új összetételű döntéshozatali szerveket.

888: Tudjuk, hogy a migránsok gazdag nyugati és északi európai országokba akarnak eljutni. Mi a garancia arra, hogy ha például Bulgáriába kell mennie, akkor ott is marad?

Erdélyi Rezső Krisztián: A Tanács eredeti javaslata szerint pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik elhagyják a számukra kijelölt országot, azonban ez az elképzelés sokkal inkább állja meg a helyét egy abszurd komédiában, mint a valóságban.

Hiszen, ha valaki nem hagyhat el egy adott országot, akkor épp a négy szabadság elve sérül, amelyre az EU épül. Ha pedig elhagyhatja, akkor hiába fogad be pl.: egy keleti tagállam bárkit, ők ugyanúgy abba hozzávetőleg fél tucat államba fognak törekedni, amelybe most is.

888: Milyen következményei lesznek ennek a döntésnek a tagállamokra nézve, illetve ösztönözheti-e az intézkedés a migrációt?

Erdélyi Rezső Krisztián: A tagállamok egy része – főleg a később csatlakozott Közép-Kelet Európai tagok jó eséllyel nyílt fenyegetésnek fogják érezni az intézkedést. Ezért is igyekeznek azt még a következő évi EP-választások előtt lezárni, hiszen így a választópolgárok, ha tudnak is a szavazatukkal véleményt mondani a jogszabályról, érdemben befolyásolni már nem tudják azt. Ebből ugyanakkor az is következik, hogy figyelemfelhívásra van szükség: tudatósítani kell a polgárokban, hogy olyan lopakodó jogalkotás zajlik a fejük felett, amellyel a megkérdezésük nélkül akarják átalakítani Európát olyan elvek mentén, mint a multikulturalizmus, vagy a nyílt társadalom.

Az intézkedés mindenképp ösztönzőleg hat a migrációra nem csak azért, mert gyengeséget sugall, de azért is mert beismeri: aki eljut az európai partokig, azt az EU nem tudja máshogy kezelni, mint hogy benntatja és valamelyik tagállamra testálja.

A valódi megoldás a kibocsátó államokkal történő megegyezés és a migráció okainak felszámolása lenne, de ezekhez hiányzik az akarat az unió vezetőiből. Ezek a vezetők ráadásul látványosan annak az emberi jogi fundamentalista érvelésnek a bűvkörében élnek, hogy nem kell erőltetni az európai gyermekek megszületését, hiszen a hiány máshonnan is pótolható.

888: Elképzelhető, hogy a migráció ügye lesz az a katalizátor, amely megerősítheti a nemzeti szuverenista erőket Európában?

Erdélyi Rezső Krisztián: Erre minden remény megvan, ugyanis egyre több helyen kezdik felismerni, hogy a birodalmi központ nem az európaiak, sokkal inkább elvont érdekek mentén cselekszik. Jó példa erre Spanyolország, ahol – bár ez ellen jelentős aknamunka folyik – reális esélye van annak, hogy egy szuverenista párt tagja legyen a kormánynak. De árulkodóak az osztrák közvéleménykutatások adatai is ebből a szempontból. Ha pedig több uniós országnak lesz szuverenista, vagy szuverenista pártot magában foglaló, kormánya azzal az uniós érdekérvényesítés ereje is nő.

888: Hány illegális bevándorló érkezett Európába ebben az évben?

Erdélyi Rezső Krisztián: A hivatalos statisztikák hozzávetőleg 75 000 emberről beszélnek, de ez a szám több szempontból is csalóka. Egyrészt a ténylegesen beérkezettetek szerepelnek benne, másrészt uniós statisztika révén nincsnek benne az Egyesült Királyságba érkezettek. De ami talán ennél is fontosabb, nem szerepelnek a statisztikában, azok a százezrek, akik észak-Afrikában várakoznak arra, hogy Európába jussanak.