Georg Spöttle: Kémek az égen

A hírszerzés mindig is fontos része volt a háborúknak és ez érvényes az orosz-ukrán konfliktusra is. Az amerikai CIA és NSA kémműholdjai folyamatosan figyelik a közel 1000 kilométer hosszú frontszakaszt és a felvételek, amennyiben nem sértik az USA nemzetbiztonsági érdekeit, órákon belül az ukrán hadvezetés kezébe kerülnek. A NATO AWACS (légtérellenőrző) gépei ott cirkálnak a Fekete-tenger felett és felderítő drónok figyelik az orosz hadihajók mozgását. Biztosak lehetünk benne, hogy az orosz kémműholdak is ellenőrzik az ukrán oldalát a frontnak és folyik a hírszerzés Európában is. A Bundeswehr kiképzőközpontjai felett, ahol ukrán katonák alapkiképzése és oktatása folyik az elmúlt két évben rengeteg drónt észleltek. A katonai elhárítás azt gyanítja, hogy Oroszország igyekszik információkat gyűjteni az ukránok felkészítéséről.

Voltak drónok, amelyek órákon keresztül a gyakorlóterek környékén repültek. Az eszközök komoly biztonsági kockázatot jelentenek mind a Bundeswehrnek, mind az ukrán hadseregnek, mivel az orosz katonai elhárítás képet kap a német hadsereg kiképzési metódusairól és arról, hogy milyen fegyverekre képzik ki az ukrán katonákat”

 – nyilatkozta a német köztévének Carsten Breuer a Bundeswehr vezérkari főnöke.

„A katonai vezetés már a háború kitörése után nem sokkal úgy döntött, hogy saját megfigyelődrónokkal ellenőrzik a Bundeswehr fontosabb objektumait, hogy ezzel megakadályozzák a kémkedést.” Taktikai okokból erről többet nem mondhat a dandártábornok. A drónok kérdését még a kancellária hivatalban is megvitatták. A feltehetően hírszerzési drónok aktivitása erősen megemelkedett, amíg 2021-ben mindössze 9 ilyen észlelés volt, addig 2022-ben már 172 és 2023-ban 446.

A legtöbb drónt ott észlelték, ahol az ukrán csapatok kiképzése folyik. 

A német katonai hírszerzés azt sem zárja ki, hogy az oroszok az ukrán katonák mobiltelefonjait mérik be, majd ezen adatokkal később lokalizálni tudják őket a fronton is és ezáltal látják a csapatmozgásokat, valamint így könnyebben mérhetnek csapást az ukrán állásokra. A Bundeswehr most úgynevezett „zavarókat” alkalmaz. Ezek az eszközök megszakítják a drón és a kezelője közti rádiókapcsolatot és a drón lezuhan. A magas drónészlelések viszont nem azt mutatják, hogy ez a fajta védelem sikeres lenne. Eddig mindössze egy drónt sikerült elfogni, és jelen pillanatban azt vizsgálják a hadsereg szakértői.

A katonai elhárítás (MAD) elnök asszonya Martina Rosenberg szerint nem egyszerű beazonosítani, hogy honnan jönnek a drónok, mivel Németországban sok típus szabadon forgalmazható, és értelemszerűen az oroszok nem festenek egy „Z” betűt az oldalára. A legtöbb eszköz, amelyet észleltek rendkívül gyors mozgású négyrotoros „quadrocopter”.

A hírszerzés veszélye főleg háborús időkben nagy. Tavaly leplezett le a katonai hírszerzés egy századost, aki a Bundeswehr beszerzőjeként dolgozott és feladatai közé tartozott az Ukrajnának szánt fegyverek és felszerelések vásárlása. A tiszt ezeket az információkat átadta az orosz hírszerzésnek. Ameddig tart a háború, addig folytatódik a kémjátszma is mind a fronton, mint pedig a kibertérben. Az utóbbi is fontos hiszen behatolva a döntéshozó központok információs rendszerébe, fontos részletekhez juthatnak a hírszerző szolgálatok hackerei.