„Ha úgy ítélik meg, hogy a köztéri műalkotások nem felelnek meg az előírásoknak, akkor azokat el kell távolítani” – áll a közintézményeknek, köztük a cardiffi Nemzeti Múzeumnak is kiadott hivatalos tájékoztatóban.
A dokumentum kimondja továbbá, hogy minden művészeti alkotásnak „sokszínű társadalmunk eredményeit kell ünnepelnie”.
A Telegraph beszámolója szerint a múzeumokat és galériákat arra kérték, hogy a kiállítási tárgyak ne „sértsenek vagy bántsanak”, hanem feleljenek meg a „jelenlegi értékeknek”.
A kormányrendeletben továbbá szerepel, hogy
a „vitatott” műtárgyakat „el kell rejteni” a nyilvánosság elől.
Ez az iránymutatás annak a kormányzati politikának a részek, amely célul tűzte ki, hogy Wales 2030-ra „antirasszista nemzetté” váljon, és előírja, hogy „a fekete, ázsiai és kisebbségi etnikumú emberek, valamint az egyéb védett tulajdonságokkal rendelkezők hangját fel kell erősíteni és meg kell ünnepelni”.
Az ország a helyi hatóságoktól elvárják, hogy múzeumaikban „a múlt dekolonizált, a történelmi igazságtalanságokat és az etnikai kisebbségi közösségek pozitív hatásait egyaránt elismerő beszámolót” nyújtsanak a múltról – olvasható a dokumentumban.
Az iránymutatóban továbbá az is szerepel, hogy a stratégia el fog távolodni „az emberi életet leértékelő narratíváktól”, és szembeszáll a „fehér felsőbbrendűségről szóló rasszista gyarmati mítoszok továbbélésével”.
Az irat megjegyzi továbbá, hogy az országban található műalkotások 2020-as ellenőrzése során a történelmi személyiségeket ábrázoló szobrok listája ténylegesen az ún. „eltörlési listára” került. Ezek közé tartozik a waterlooi csata hőse, Thomas Picton és Henry Morton Stanley felfedező, róluk úgy vélik, hogy „bűncselekményeket követtek el a feketék ellen”.
Winston Churchill és még Ghandi szobrát is „aggodalomra okot adónak” minősítették.
A jelentés szerint az új szabályokat ki kívánják terjeszteni az utcanevekre, sőt a kocsmák nevére is.
Mindezek ellenére a dokumentum azt állítja, hogy nem célja „a történelmi feljegyzések cenzúrázása vagy törlése”.
Andrew RT Davies, a walesi konzervatívok vezetője a baloldali munkáspárti kormány lépését „történelmünk megsértésének” nevezte, hozzátéve, hogy az „a szélsőséges ideológiát a tények elé helyezi”.