Agócs Zoltán

Híd - mérnöki szerkezet vagy szobor? 

II. Az alapvető hídtípusok rövid ismertetése

A következőkben áttekintjük a hidak legfontosabb típusait. Statikai rendszerük szerint lehetnek egyszerűen megtámasztott tartók: ezek statikailag határozottak, és a belső erőket az egyensúlyi helyzetekből könnyen meg lehet határozni. A folytatólagos tartók statikailag határozatlanok, és a belső erők (hajlítónyomaték, normál és nyíró erő) meghatározásához előre ismernünk kell a tartó keresztmetszeteit, merevségviszonyait. Itt jegyezném meg, hogy az acélszerkezetű hidak tervezése a mérnöki szerkezetek között elméleti szempontból is, de főleg a részletek kidolgozása szempontjából a legösszetettebb feladatok közé tartozik.

5. ábra

6. ábra

7. ábra

A gerendahidakat használják a leggyakrabban, ezek lehetnek (5. ábra) tömörgerincűek vagy (6. ábra) rácsos szerkezetűek. A főtartók nagyobb magassága esetén a rácsos tartók gazdaságosabbak. Ezek a hidak főleg funkcionális követelményeket elégítenek ki, és formai kiképzésük aránylag korlátolt.

Csak nagyon ritkán építenek kerethidakat (7. ábra), használatuk a gerendában fellépő hajlítónyomatékok előnyösebb elosztásához vezet.

A függőhidak (8. ábra) előnyei főleg nagy fesztávolságok és sík terep esetében nyilvánulnak meg teljesen (lásd a bevezetőben ismertetett hidat). E hídtípus szép példája a budapesti Erzsébet-híd is. A függőhíd fő ismertetője, hogy a fő tartókötelek rendszerint a legnagyobb mezőben görbe alakúak (kvadratikus parabola) és diszkrét pontokban a függőleges köteleken keresztül terheltek.

Többféle ívhidat ismerünk, erről a továbbiakban még részletesen beszélünk: a 9. ábrán egy manapság gyakran használt típus látható, amelyen a merev ívre a főtartó (a gerenda) kötelekkel van felfüggesztve.

A ferdekábeles hidak (10. ábra) főleg a II. világháború után a Rajna-hidak felújításánál terjedtek el. Ma közepes nagyságú fesztávolságok esetében ez talán a leginkább használt hídtípus. Magyarország területén egyelőre nem épült ilyen típusú híd, remélhetőleg Budapest területén még ebben az évtizedben megjelenik az első, korunkra olyannyira jellemző ferdekábeles Duna-híd.

8. ábra

9. ábra

10. ábra

Főleg a ferdekábeles és az ívhidakon keresztül szeretném majd a későbbiekben bemutatni a legújabb irányzatokat, és az építészek betörését erre a szent területre, melyet eddig az építőmérnökök őriztek.

Az utóbbi évtizedben új virágzásukat élik azok az ívhidak, amelyeknél a főtartók az ívre (vagy ívekre) kötelekkel vannak felfüggesztve.