Csökkenteni kell a stresszt a munkahelyeken

A kormánynak október 8-ig kell kihirdetnie a stresszmentes munkahelyekre vonatkozó uniós megállapodás hazai végrehajtásának tervezetét. A keretmegállapodás a munkahelyi stresszt kiváltó okok csökkentéséről rendelkezik majd.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számításai szerint az Európai Unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő üzleti károk mértéke becslések szerint meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát - írja a Világgazdaság. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala már előkészítette a szakanyagot, ezt azonban az OÉT munkaadói oldalának is el kell fogadnia. Cél az is, hogy a munkavállalóknak rossz közérzetet, betegséget, a foglalkoztatónak többletköltséget (táppénz, a beteg dolgozó pótlása stb.) okozó stressz csökkenjen és nagyobb hangsúly kerüljön a megelőzésre.

Így kellene csökkenteni

A keretmegállapodás alapján a stressz következményeit többek közt kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni. Spanyolországban, Belgiumban például az országos ágazatközi kollektív egyezmény részét képezi a stresszmegállapodás. Bulgáriában és Szlovéniában pedig az országos érdekegyeztető tanács napirendjére tűzték, ahogy hamarosan nálunk is az OÉT tárgyalja az ügyet.

Stresszt kiváltó okok a munkahelyen:

-Túlszabályozottság
- Önállóság hiánya
-Váltott műszak
-túlóra
-a határidők nyomása
-döntéskényszer
-zaj
-klíma
-légszennyezé
-ergonómiai tényezők
-személyes tér hiánya
-pontos munkakör hiánya
-előrelépés hiánya
-a munkavállalóhoz nem illő feladatkör
-megbecsülés, dicséret hiánya
-munkahelyi légkör
- bizonytalan állás, rossz fizetés