A dolgozók többsége nem él vissza a táppénzzel

Ugyan tavaly tíz százalékkal nőtt a táppénzen levő munkavállalók száma, a magyarok többsége mégsem él vissza ezzel a juttatással - írja a Népszabadság. Az európai statisztikák szerint több, nálunk fejlettebb nyugat-európai országban magasabb a táppénzesek aránya és a táppénzen töltött napok száma. A válság és a leépítések hatására azonban elképzelhető, hogy sokan az elbocsátás elől ide menekülnek.

A Népszabadság annak kapcsán járt utána a témának, hogy a Leier cégcsoport közelmúltban publikált vizsgálati eredményei szerint az utóbbi két évben megduplázódott a betegállománnyal visszaélők aránya magyarországi üzemeikben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma tavalyig évek óta csökkent és 2008-ban is tíz százalékos emelkedést regisztráltak az év első tíz hónapjában. Ekkor napi átlagban összességében 34 ezren voltak betegszabadságon.

A Leier tapasztalatait, hogy nálunk az Európában jellemzőnél többet töltenének az emberek betegállományban, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet statisztikái sem támasztják alá. A WHO adatbázisából készített összehasonlításuk szerint, míg 2006-ban egy magyar munkavállaló átlagosan 12,7 napot volt betegállományban (2007-ben egyébként már 11,7 ez a szám), osztrák kollégája 11,3 napot. Több uniós országgal összehasonlítva arra a meglepő eredményre juthatunk, hogy nálunk éppenséggel jóval hamarabb "meggyógyulnak" a munkavállalók, mint más hasonló vagy éppen jobb gazdasági helyzetű országban.

Ha nincs veszítenivaló vagy veszélyben az állás

A napilap által megszólaltatott munkajogász, Lőrincz György tapasztalata szerint leginkább azok mennek táppénzre, akiknek már nincs sok vesztenivalójuk: nagyobb leépítés várható a cégnél vagy hírét vették, hogy veszélyben az állásuk. Ilyenkor azért többnyire bebizonyosodik az a mondás, hogy egészséges ember nincs, csak nem kellően kivizsgált, tehát a munkaadónak nincs sok esélye a bíróságon. Kivéve azt az esetet, ha a munkavállaló nem korrekten jár el - ügyvédi praxisában ez is előfordult -, tehát betegállományba vétetve magát jár be dolgozni, és az orvosi papírt csak akkor húzza elő, ha át akarják adni felmondólevelét.

Betegszabadság és táppénz - ezt jelenti

A betegállományból 15 napot a munkáltató fizet - a kereset 80 százalékát -, ez a betegszabadság. A táppénzt akkor folyósítják, ha valaki ennél többet beteg, az összeg harmadát a munkáltató állja a többit a tb-kasszából folyósítják, és a kereset 70 százalékát pótolja. Létezik emellett a passzív táppénz, aminek maximális időtartama 45 nap (korábban ennél jóval hosszabb volt). Erre az jogosult, akinek keresőképtelenségét a felmondást követő három napon belül megállapítja az orvos, az összeget pedig a tb-kassza fedezi. A tapasztalatok szerint ezt a lehetőséget az elbocsátott munkavállalók jelentős része igénybe is veszi.

Az évente egy foglalkoztatottra jutó betegszabadság (napban):

Románia 10
Ausztria 11,3
Horvátország 11,5
Magyarország 12,7
Németország 13,8
Csehország 21,2
Szlovákia 38,6
Forrás: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2006)