Szűcs Erika elmondta: ezek az emberek nem segélyt kaptak, hanem értelmes, hasznos, a települése számára fontos, a közösség által megbecsült munkát végezhetnek, és munkabért kaphatnak érte.
A vidéki munkalehetőségekkel kapcsolatban leszögezte: "ha az ország több értéket akar teremteni, akkor a földet jobban be kell vonni a hasznosításba" - szögezte le. Szűcs Erika szerint a falvakban használni kell mindent, ami helyben megtermelhető, mert ezzel nemcsak a földet, hanem a munkaerőt is hasznosíthatják.
Pusztaföldvár: zöldséget termelnek
Egy pusztaföldvári közcélú programra hivatkozva hozzáfűzte, hogy a helyi önkormányzat rövidesen a közcélú foglalkoztatás segítségével termelteti meg az intézményei számára a zöldséget és gyümölcsöt, sőt rövidesen állattenyésztésbe is fog. Az is előfordulhat - tette hozzá -, hogy az így előállított "felesleget" a piacon értékesítsék, s a bevételből csökkenthető az erre a foglalkoztatási formára költendő központi források nagysága.
A miniszteri megbízott elmondta, hogy a tapasztalatok kiértékelését követően egy olyan indítvány készül, amelynek eredményeképpen, a későbbiekben már a magánvállalkozások is foglalkoztathassanak ilyen munkaerőt.
Közel 12 ezer közmunkás a Dél-Alföldön
Nagy Ágnes, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója elmondta: a régióban már több mint 11.500 a közcélú foglalkoztatottak száma, és ennek támogatására 9,843 milliárd forint áll rendelkezésre.
Perjési Klára Gyula polgármestere kiemelte, hogy a városnak idegenforgalmi szempontból sem mindegy, milyen ápoltak a közterületei. Korábban 250-en kaptak rendszeres szociális segélyt, s közülük már 127 fő kapott munkát a program keretében. Ilyen munkaerő segítségével hozzák rendbe például az Élővíz-csatorna egyes, korábban elhanyagoltabb részét is - tette hozzá.