Állásinterjún jártunk: út a média világába

Egyik kereskedelmi médium nyilvános meghallgatást hirdetett. A közvéleményt igencsak megosztó televíziós műsorának egyikébe keresett segédszerkesztőket. Álruhás kalandorként mi is bekéretőztünk és szerencsét próbáltunk. A büfében zajló meghallgatáson kiderült, a konfliktuskezelés helyett inkább a balhégerjesztés lett volna nyerő.

Itt kiderül: a cég a büfébe szervezte a leendő munkatársak meghallgatását. A helyiségben félhomály. A szomszédos asztaloknál körben ülőket régóta faggatják. A mi interjúztatónk sem húzza sokáig az időt. Rögtön a lényegre tér, mondván: a médiában fontos a jó marketing. És persze a csomagolás is. Épp ezért elsőként próbáljuk meg eladni magunkat. Győzzük meg őt: miért pont minket kellene választania? Sanyi, a velem érkező fiatalember kezd, de bele is sül a monológba. Előnyös tulajdonságait sorolja, kicsit közhelyesen. Azt is megemlíti: továbbtanulási terveket dédelget. Az interjúztató erre elkomorul: az új munkatársaknak annyit kell majd dolgozniuk, hogy tanulásra aligha akad idejük.

Fiktív párbeszéd egy alkoholista családanyával

A következő feladat: próbáljunk meg rávenni a beszélgetésre egy alkoholista, háromgyerekes anyát, akit nemrég hagyott el a férje. Nem árt, ha beleérzünk a lelkiállapotába is. Amikor a szimulált beszélgetésen megpróbálok problémamegoldó lenni, az interjúztató rögtön felhorkan. "Na, neeee, ezt azért ne. Nem az a cél, hogy kibéküljenek. Balhézzanak minél inkább. Hadd nőjön a nézettség! "- vázolja az irányvonalat az interjúztató.

A munka a bizonyítani akaróknak való

Nemsokára megtudjuk a leendő munkáltató elvárásait is. Az adás temérdek munkát kíván a leendő kollégáktól. "Ide kizárólag olyan független fiatalokat várunk, akik nagyon tudják nyomni a melót. Hajtósak, függetlenek és bizonyítani akarnak. Főleg maguknak"-jegyzi meg talányosan az interjúztató. A leendő kollégára sok-sok telefonálás, szervezés, kreatív feladat és végtelenbe veszően hosszú munkaidő vár majd -villan fel egy-két kép a televíziós munkáról. Aztán rákérdez: mikor tudnánk kezdeni? Próbálnánk kérdezni a fizetésről, de nem bocsátkozik konkrétumokba. Annyit hajlandó csak elárulni - 250 ezer forint a plafon. Arról, hogy ez nettóban vagy bruttóban értendő, nem szól a fáma. Továbbá a fizetésben nagy része van a teljesítménynek is. Erre pedig a motiváció miatt van szükség. Végül annyiban maradtunk az állásinterjú végén: ha megfeleltünk, még délután vissza fognak hívni bennünket. Ha nem, akkor a válaszuk nem. Nem hívtak. Nem bántuk...

Takács Gabriella