Kiket keresnek az álláspiacon?

Titkárnőt, HR-est, könyvelőt akár néhány nap alatt lehet találni, mérnököt, informatikust, szakmunkást azonban sokszor több hónapig is keresnek a cégek - derül ki személyzeti tanácsadó cégek körében készített gyorsszondánkból. Különösen adminisztratív területen éles a verseny, nem ritka a 200-300 pályázat sem egy álláshirdetésre.

Irodistákra, például irodavezetőkre, menedzserasszisztensekre, titkárnőkre gyakorlatilag mindig van kereslet, az "adminisztráció" kategóriájában Állás rovatunkban például most is közel 100 nyitott pozíció található. A terület kelendőségével a szakmát választók is tisztában vannak - jelentős konkurenciát generálva mindezzel maguknak, hiszen jelentkezőkből is bő a kínálat.

"Nemrégiben hirdettünk meg egy irodavezetői állást. A hirdetés az állást keresők számára vasárnap éjjeltől volt elérhető. Ehhez képest kedd reggel már le kellett zárni a jelentkezést, mert ilyen rövid idő alatt is 250 álláspályázat érkezett" - számolt be tapasztalatairól Csudutov Csudinka, a Mimox Kft ügyvezetője.

Titkárnői pályázatban nüanszok döntenek

Rendszeresen él át hasonlókat az adminisztratív munkákra pályáztatás kapcsán Sipos Barbara, a szombathelyi Human Matrix vezető tanácsadója is. "Adminisztratív területekre, ügyintézői, ügyfélszolgálati munkára néhány nap már elegendő lehet a megfelelő személyek megtalálására." A személyzeti tanácsadók öröme így a pozíciókra pályázók bánata is egyben. A szoros versenyben ugyanis gyakran apró részletek - nyelvtani hiba a cv-ben vagy elgépelés - döntenek.

Könnyű HR-est találni

A kereskedelemben dolgozók felkutatása ugyancsak hálás feladat a toborzó szempontjából. "Nemrégiben egy optikai üzlet kereste nálunk leendő üzletvezetőjét és eladóját. A feladatra legalkalmasabb jelölteket egy nap alatt sikeresen meg is találtuk"- meséli büszkén Sipos Barbara. A szakember tapasztalatai szerint jelenleg a személyügy területén sem túl nehéz megtalálni az ideális jelölteket - amennyiben persze meggyőzőek a referenciáik és a személyiségük. Utóbbi, ha megnyerő, esetenként még a pályázó eredeti végzettségét is felülírhatja. Jelenleg könyvelőkből és kontrollerekből is bőséges szakemberkínálat áll a cégek rendelkezésére.

A mérnököket lasszóval kell fogni

Mérnök és informatikus vonalon már korántsem ennyire könnyű a fejvadászok dolga. Szakmailag és angoltudás szempontjából egyaránt megfelelő gépész-, villamosmérnököt találni nem ritkán több hónapos kutatás eredménye. Ma Magyarországon a becslések szerint mintegy 100 ezer informatikus dolgozik, de csupán felük rendelkezik naprakész szakmai tudással. (Évente átlagosan 5 ezren végeznek. A folyamatos innováció miatt akár 2-3 havonta kell új technológiákat, fejlesztéseket elsajátítaniuk.) A helyzetet tovább bonyolítja a szakemberek magas fizetése. Az angolul jól tudó, ambiciózus, 3-4 éves munkatapasztalattal rendelkező réteg - mivel a hazai munkaerőpiac nem tudja biztosítani számukra például az Egyesült Királyságban 1,5-2 millió forintnak megfelelő havi fizetést - szinte automatikusan külföld felé veszi az irányt.

Az itthon maradók pedig nem szívesen váltanak, és sokaknak pedig elavul a tudása. "Az informatikusok csak akkor jelentkeznek maguktól tanácsadó cégnél, ha bajban vannak - például leépítés előtt állnak vagy épp most mondtak fel nekik. Egyéb esetekben fejvadászattal kell felkutatni őket"- magyarázza Csudutov Csudinka.

Idegen nyelvű ügyfélszolgálat: a ritka nyelv akadály

Az állásvadászatban érdekelt szakemberek másik, jellemzően nagy próbatétele az shared service centerek (ssc) telefonos ügyfélszolgálatosainak megtalálása. A megfelelő jelöltek felkutatásánál nagy nehézség, ha a pályázóknak az angol mellett egy másik, de kevésbé beszélt nyelvet (svéd, dán, finn, norvég, szlovák, orosz, stb.) is profin tudniuk kell.

Varrónő: kevés pénzért kevés jelentkező

Nem kevésbé jelent komoly kihívást az álláspiaci szakemberek számára a technikusok felkutatása. "Középfokú végzettségű, elektrotechnikai ismeretekkel bíró technikust találni már-már a csodával határos"- osztja meg tapasztalatait Sipos Barbara. A szakember szerint - bár a cégeknek lenne rá igényük - a hiány oka egyrészt az oktatási rendszer hiányosságaiban, másrészt a szülők hozzáállásában is keresendő. Utóbbiak nem látják elég magas presztízsűnek a munkakört, így a fiatalokat sem orientálják a hasonló pályák felé. A ruhaipar - így a varrónők felkutatása is nagy falat. "Varrónőket is kerestünk a közelmúltban, de nem találtunk megfelelő embert." Az ok itt a szerény javadalmazás és a szektort jellemző alacsony bérek - a pályázók ugyanis nem vállalták el a munkát 6 órában, a minimálbér arányos részéért.

A másik neuralgikus terület, ahol gyakran találkozhatunk a munkaerőhiánnyal, az építőipar. Kőművesből, ácsból, burkolóból, tetőfedőből, ács-állványozóból még mindig érezhetően hiány van. "A válság a kereslet-kínálat arányát valamivel kiegyensúlyozottabbá tette - de a fellendülés után újra előállhat az előző, régebbi állapot"- állítja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és szakképzési igazgatója. Fémipari szakmunkásokból, esztergályosokból, CNC-gépkezelőkből ugyancsak hiány van.

Kozmetikus, fodrász: túlkínálat

A kétkezi szakmák tekintetében amúgy is nagy a szórás - legalábbis ami a túljelentkezéseket illeti. "A szépségipar gyakorlatilag kiteheti már a megtelt táblát. A kozmetikusok, fodrászok, masszőrök az utóbbi években valósággal elözönlötték a munkaerőpiacot. Ennek oka elég kézenfekvő, mégpedig egy régi beidegződés: rengeteg szülő véli úgy, hogy a fiatal nőknek csakis ezen a területen teremhet babér"- kutatja a jelenség okait Szilágyi.

Takács Gabriella