Neoton Família: Kell, hogy várj
Ezzel a dallal valami elindult, nem csak a Neoton, de az egész magyar könnyűzene életében. Talán leginkább a hangszerelése emelte ki a korszak többi slágere közül, ahogy a cselló végigköveti, végigkíséri a dalt, tökéletes és teljesen új dolog volt akkoriban. Abszolút profi szám.
Color: Féltelek
Bokor Tibor jóvoltából - aki ennek a dalnak szerzője és szövegírója is egyben, és aki azóta az Egyesült Államokban él - rendelkezem ennek a számnak a jogaival, úgyhogy külön öröm volt, amikor Auth Csilláékkal sikerült egy igazán igényes feldolgozást kerekíteni ebből a szép, lírai dalból.
V'Moto-Rock: Várj, míg felkel majd a nap
Szép emlékeim vannak erről a dalról, még a Poptarisznya műsorvezetőjeként rengeteg mindenkivel elénekeltettem; Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Presser Gábor és még sorolhatnám. De már eszembe is jutott a Jégszív és több másik V'Moto-Rock-szám is - ezért mondom, szinte lehetetlen választani közülük.
Charlie: Nézz az ég felé!
Ha jól emlékszem, Charlie első szólólemezén szerepelt ez a dal, mérföldkő volt az ő és a kilencvenes évek pop-életében egyaránt. Nagyon megindító szám.
Omega: Gyöngyhajú lány
A kedvenc dalom a hőskorból - amikor még az Omega második klubjában, az E épületben tartottuk a bulikat. Olyan hely volt ez a csapatnak, mint a Vár az Illésnek. Akkortájt jött ki az Omega Tízezer lépés című albuma, és ha jól emlékszem, azon volt a Gyöngyhajú lány; igazi, nagybetűs korszakos sláger.