Házrongálók a Beregben

Több károsult vizezéssel, téglasorok kiütésével igyekszik tovább rongálni az árvízi katasztrófában megsérült ingatlanját. Azt remélik, ezáltal helyreállításra ítélt házuk olyan kárt szenved, hogy végül újjá kell majd építeni. A rombolók azonban pórul járhatnak: akiről bebizonyosodik a szándékos károkozás, minden állami segítségtől elesik.

Visszaélések miatt indultak rendőrségi eljárások az árvízi katasztrófa károsultjaival szemben. A beregiek közül ugyanis többen úgy próbáltak nagyobb állami támogatásra szert tenni, hogy tovább rongálták amúgy is sérült házukat. Később, amikor a kárfelmérők felülvizsgálták a károkat, kiderült: az utólagos pusztítás nem a természet, hanem emberi kezek műve.

- Többen vizezték sérült házukat, hogy ezáltal fokozzák a korábbi elöntések hatását. Állapotrongálást igyekeztek elérni azzal is, hogy kiütötték a téglát a falakból - tudta meg A Népszava Kozári László ezredestől, a helyreállítási és újjáépítési bizottság alelnökétől. Hozzátette: olyan, ember méretű hiányokat észleltek egyes épületek falában, amilyeneket semmilyen áradat nem idézhetett elő. A tárcaközi bizottság a gyanús eseteket átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságnak további kivizsgálásra.

Hasonlóan rendőrségi vizsgálattal igyekeznek kideríteni azt is, megfelelnek-e a valóságnak azok a - több esetben gyanúsnak talált - dokumentumok, amelyeket a polgármesterek a károsultak lakóhelyét igazolva állítanak ki. Ez azért jelentős, mert ez igazolja, hogy a más településen állandó lakcímmel bejelentett ingatlantulajdonosok valójában a megsérült vagy megsemmisült otthonban éltek. Csak ez utóbbi esetben jár nekik a helyreállítás, és az újjáépítés - mondta az ezredes. Néhányan pedig azzal próbálkoztak, hogy ezzel szereznek állami pénzeket tulajdonuk rendbehozatalára.

Akik azonban jogtalan módon jártak el, nem számíthatnak az újjáépítésre - szögezte le Kozári László. A bizottság alelnöke szerint a visszaélések fő magyarázata, hogy nagy pénzekről van szó.

Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, a bejelentések közül három esetében már megindult az eljárás, további öt esetben a közeljövőben kezdeményezik azt. A vizsgált ügyek túlnyomó része a helyi illetőséget igazoló dokumentumok valóságalapját vonja kétségbe.

A lap által megkérdezett polgármesterek hallottak ugyan ilyen esetekről, de kizárólag más településekkel kapcsolatban. Náluk - állítják - az árvízkárok "meghamisítása", azaz utólagos rongálás, nem fordult elő. A rendőrségre érkező bejelentések egy részét azonban mégis ezek az ügyek teszik ki.

Mester András, Márokpapi polgármestere elmondta, a kártalanítás módja sértődésekhez vezetett. Nehezen értik meg az emberek: bár mindenki kisebb-nagyobb mértékben szenvedő alanya volt az árvíznek, egyesek mégis kikerülnek a kedvezményezettek köréből. Például úgy, hogy a melléképületekben esett károkat az állam nem téríti meg.

Korábban:

Több mint ezren még sátorban laknak a Beregben