Ariel Saron izraeli és Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök kedden délután megkezdte megbeszéléseit a béke érdekében teendő lépésekről. A találkozót Saron jeruzsálemi hivatalában tartják. A két kormányfőnek ez a negyedik találkozója azóta, hogy Abbászt miniszterelnöknek nevezték ki.
A tárgyalások megkezdése előtt tartott sajtótájékoztatón Saron közölte, hogy még soha nem volt olyan nagy esély a békére, mint most. Az izraeli kormányfő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy csak akkor kötnek békét, ha egyúttal az izraeli lakosság biztonságát is garantálni tudják. Saron felhívta a figyelmet arra is, hogy Izraelnek fájdalmas engedményeket kell majd tennie a béke elérésének érdekében.
Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök arról beszélt, hogy a gyilkosság és a rombolás csak gyűlöletet szül. Abbász szerint mindkét oldalon elég szenvedés történt már, ezért el kell felejteni a múltat, és a jövővel kell foglalkozni.
A találkozót megelőző nyilatkozatokban egyik fél sem beszélt olyan lényeges kérdésekről, mint a zsidó telepesek problémája, a palesztin foglyok szabadon engedése és Jeruzsálem státusa. A BBC tudósítója szerint a két kormányfő kijelentései olyannyira összecsengtek, hogy az sem lenne meglepő, ha az Egyesült Államok írta volna elő a politikusok számára, hogy mit is nyilatkozzanak.
A Jerusalem Post című lap beszámolója szerint a kormányfői találkozón mindkét fél újabb intézkedések megtételét kéri majd a másiktól. Saron legfőbb követelése az, hogy a Palesztin Hatóság ne érje be a palesztin fegyveres csoportok által bejelentette tűzszünettel, hanem fegyverezze is le azokat. Palesztin politikai vezetők szerint ugyanakkor ezzel várni kellene addig, amíg Abbász pozíciója ismét megerősödik.
A palesztin kormányfő várhatóan azt kéri majd Sarontól, hogy több palesztin foglyot engedjenek szabadon, és hogy Izrael további csapatkivonásokat hajtson végre. A foglyokat illetően palesztinok egészen konkrétan azt szeretnék, ha Izrael szabadon engedné Marwan Barghoutit, a Fatah egyik vezetőjét, továbbá felhagyna Jasszer Arafat palesztin elnök elszigetelésével.
A két kormányfő találkozóját annak ellenére erőszakos cselekmények árnyékolták be, hogy a napokban három palesztin fegyveres csoport is tűzszünetet hirdetetett, és Izrael is megkezdte csapatai kivonását a Gázai övezetből. Hétfőn egy fegyveres lelőtt egy bolgár munkást, kedden pedig izraeli katonák lőttek le egy palesztin fegyverest, aki katonákra támadt.
Szintén kedden jelentette be a damaszkuszi székhelyű Népi Front Palesztina Felszabadításáért-Főparancsnokság, hogy nem csatlakozik a palesztin szervezetek által meghirdetett tűzszünethez, és folytatja a harcot Izrael ellen. Az Ahmed Dzsibril vezette szélsőséges szervezet kedden közzétett nyilatkozatában közölte: a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a Fatah által aláírt nyilatkozat a palesztin felkelés minimális követeléseit sem teljesíti.
Mint fogalmazott, a palesztinoknak sokkal nagyobb árat kell követelniük a fegyvernyugvásért. Dzsibri kijelentette: a harc a cionista ellenséggel minden lehetséges eszközzel folytatódik a palesztin területeken.
Maher Taher, a Nép Front Palesztina Felszabadításáért nevet viselő, ugyancsak damaszkuszi székhelyű szervezet vezetője kedden szintén elutasította, hogy csatlakozzék a tűzszünethez. Bírálta a Palesztin Hatóságot, amelynek döntési monopóliuma volt a tűzszünet kérdésében. Hangsúlyozta: az egyesített palesztin vezetés minden frakciójának részt kellett volna vennie a döntésben, és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért ezért sem hagyja jóvá a tűzszünetet.