Harc a munkahelyi stressz ellen - ami okozza és amit tehetünk

Lassú a számítógép, homályos a monitor, hangosan szövegelnek a kollégák, igazságtalan a főnök, mindenki mindenki ellen furkálódik. Sok munkavállaló idegeit borzolják ilyen körülmények. Minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve - egy tavalyi felmérés szerint. Mi okozza, és mit lehet tenni ellene?

A dolgozók gyakran napi 10-12 órát is töltenek munkahelyükön, sokuknak második otthonuk az irodájuk. Gyakran azonban hiába a munka iránti szenvedélyük, lelkesedésük: ha a cégnél túl sok a feszültséget okozó körülmény, inkább továbbállnak.

Lassú számítógép, rossz monitor zaj

"A dolgozók gyakran a fizikai körülményeket jelölik meg, mint állandó stresszforrást a munkahelyen. Ilyen a rossz monitor, a lassú számítógép, a zaj, a nem megfelelő hőmérséklet, az ablaktalan irodák, ahová nem jut be a természetes fény. Sokakat zavar az is, hogy egylégterű irodában kell végezniük munkájukat" - sorolta Szirmay Ágnes munkapszichológus.

Amiben a főnök kárt okozhat

A rossz ergonómiai körülmények mellett a dolgozók nagy hányadát a vezető - pontosabban elhibázott intézkedései, támogatásának elmaradása - idegesíti a leginkább. "A rossz főnök ronthatja az önértékelést, az önbecsülést, és a dolgozók hangulatára is rányomja a bélyegét. A kolléga egy szakmailag vagy/és emberileg nem megfelelő vezető mellett kedvtelenül végzi a munkáját, amelyet ráadásul feleslegesnek, sikertelennek is érez" - magyarázta a Raiffeisen Bank külső szakértője.

Feszült viszony a kollégákkal

A munkatársakkal való nem megfelelő kapcsolat is stresszforrás a munkahelyen. "A pletykálkodás, ellenségeskedés szintén állandó feszültségben tartja az alkalmazottakat. Az idegeskedés okaként emellett leginkább az időnyomást, a túl szoros határidőket, a munka túlzott mennyiségét, vagy annak fokozott tempóját említik a dolgozók" - számolt be tapasztalatairól Szirmay Ágnes.

Először teljesítményromlás, utána egészségi problémák

Mindezek először a teljesítmény romlását eredményezik. Hosszú távon pedig egészségkárosodáshoz vezethetnek: a dolgozó kimerültté, céltalanná, kedvetlenné válik, magas lesz a vérnyomása, szorongani kezd.