Hollywood sötét bugyrai: Kettévágott, vigyorgó hulla, korrupt zsaruk, kettős játékot űző femme fatale-ok - Isten hozott Hollywoodban! Egy soha fel nem derített bűntény fiktív felgöngyölítése.
Kommentár: "Hollywood megb*sz, ha már senki más nem akar" - Russ Millard detektív (Mike Starr)
Áldozat: Az ír származású, (az életben) átlagos külsejű nyolcadvonalbeli színésznőcskét brutálisan lemészárolták 1947-ben. A maradványairól készült képeket titokban kellett tartani, annyira sokkolóak voltak, rövid élete mégis divatot teremtett. Egy feketébe öltözött, virágfejdíszes dália-epigon bonyolítja a nyomozás szálait itt is, de Hilary Swank sehol sincs a The L Word tévésorozatból ismert Mia Kirshner eredeti dáliájához képest, aki a hátborzongató visszaemlékezésekben minden idők egyik legszomorúbb sztriptízét adja elő egy kétségbeesett és végzetesnek bizonyuló casting-interjún.
Klasszikus? Semmiképpen sem. Míg a regény-alapanyag egyenrangú James Ellroy hasonló témájú műveivel (itt elsősorban a Szigorúan bizalmas-ra kell gondolni) és az adaptáció tobzódik a ravasz utalásokban, Brian De Palma mégis több fronton elhibázott retró-thrillert készített. Zsigmond Vilmos Oscar-jelölt operatőri munkája helyenként valóban káprázatos (pl. a bűnügy felfedezésekor a tetők felett átsikló kameramozgás) de nehéz szabadulni az érzéstől, hogy egy színiiskola kevéssé tehetséges tanoncait látjuk film noir-gyakorlat közben. A főszereplő triász (Josh Hartnett, Scarlett Johansson, Hilary Swank) mindhárom tagja óriási mellélövés, és fogcsikorgatva sírjuk vissza Jack Nicholsont, Faye Dunawayt vagy legalább Kim Basingert és Russell Crowe-t.