A tét egyébként nem kicsi, hiszen tavaly 380 milliárd forint folyt be az önkormányzatokhoz a hipából. A csütörtöki szóbeli tárgyaláson az EB a Zala, illetve a Vas Megyei Bíróság indítványáról tárgyal, amely hét nagyvállalat magyarországi ügyét érinti. A fő kérdés, hogy a hipa forgalmi típusú adónak minősül-e. Ha így lenne, akkor az uniós irányelvekbe ütközne, ilyenből ugyanis csak egy vethető ki egy tagállamban, ez Magyarország esetében az áfa.
A magyar hipával sok probléma van, ám valószínűtlen, hogy a bíróság az uniós joggal ellentétesnek találja - mondta a lap kérdésére Földes Balázs, a KPMG menedzsere, aki csupán egy esetet ismer, amikor az EB megsemmisített egy - dán - adót. Akkor azonban teljesen egyértelműen a jogszabályban írták le, hogy a különadó alapja az áfa alapjával azonos. A bíróság ügymenete változó, ám ha nem lesz olyan új körülmény a mai szóbeli tárgyaláson, akkor valószínű, hogy a hipa kérdését még az idén lezárja a bíróság - véli Földes.
További kérdés, hogy a csatlakozási dokumentumban az adókedvezményekre 2008-ig kapott derogáció feljogosítja-e Magyarországot az adónem fenntartására is, ez azonban csak akkor lényeges, ha forgalmi típusú adónak minősítik a hipát. Ennek esélyét elég csekélynek tartják a szakértők, mivel a hasonló olasz helyi adót (irap) tavaly ősszel a várakozásokkal ellentétben összeegyeztethetőnek találták a közösségi joggal, és az EB egy tavasszal publikált véleménye szerint a magyar hipa nem tekinthető forgalmi adónak.