Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2007 negyedik negyedévében 0,8 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az adatok megegyeznek az előzetesen közölt számokkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes számok alapján pénteken.
Tavaly a harmadik negyedévben a GDP 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével 1 százalékkal nőtt.
Kiigazítás nélkül - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 2006 IV. negyedévében a GDP 3,7 százalékkal, az év egészében 3,9 százalékkal nőtt. A naptári hatás kiszűrésével a IV. negyedévben a GDP az egy évvel korábbihoz képest 3,9 százalékkal, az év egészében 4 százalékkal bővült.
A magyar gazdaság növekedése az év egészében elmaradt az Európai Unió tagországainak átlagos növekedésétől. 2007-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 25 374 milliárd forint, egy főre vetítve 2 millió 523 ezer forint volt.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 2007. év egészében a nemzetgazdasági átlagnál erősebben, 1,4 százalékal nőtt. Ezt elsősorban az ipar hozzáadott értékének kiemelkedő, 6,2 százalékos, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze meghaladó 6,8 százalékos növekedése alapozta meg. Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke a IV. negyedévben 1,8 százalékkal csökkent. Ez alapvetően a mezőgazdaság és az építőipar teljesítmény csökkenésének a következménye.
A mezőgazdaság teljesítménye 2007-ben 13,3 százalékkal csökkent, melyet elsősorban a növényi termékek termelésének visszaesése okozott az aszályos időjárás miatt. A termelés visszaesése a IV. negyedévben volt a legnagyobb mértékű (19,3 százalék). Az építőipar hozzáadott értéke negyedévről negyedévre csökkent, az év egészében 11,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2006-ban. A termelés csökkenése az építőipar minden területén jellemző volt, de különösen az egyéb építmények (elsősorban az autópályák, autóutak) építése esett vissza. Ebben elsősorban a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések játszottak szerepet.
Az ipar teljesítménye 6,2 százalékkal növekedett, csekély mértékben meghaladva a 2006. évi növekedési ütemet. A feldolgozóipar első három negyedévi kiemelkedő ütemű növekedése a IV. negyedévben mérséklődött, 4,3 százalék volt.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2007-ben a nemzetgazdaság átlagos növekedési ütemének megfelelően, 1,3 százalékkal növekedett. Ezen belül a növekedés mértéke a IV. negyedévében volt a legmagasabb. A szolgáltatások közül az év egészében jelentős teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (4 százalék), főként a távközlés folyamatosan bővülő teljesítménye következtében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a hozzáadott érték a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (2,9 százalék), valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén (2 százalék). A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értékének növekedése másfél százalékot ért el, a kiskereskedelem teljesítményének csökkenése és a nagykereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének bővülése mellett.
A kormányzati szektor által előállított hozzáadott érték 2007-ben 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egészségügyi szolgáltatások hozzáadott értéke mérséklődött jelentősen.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása az év egészében 2,1 százalékkal csökkent, elsősorban a kormányzattól származó természetbeni juttatások jelentős visszaesése miatt. A közösségi fogyasztás éves szinten 3,2 százalékkal mérséklődött; az első három negyedévben a csökkenés mértéke fokozatosan kisebb lett, a IV. negyedévet már növekedés jellemezte. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként az összes végső fogyasztás negyedévről negyedévre kisebb ütemben, az év egészében 2,2 százalékkal mérséklődött.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2007-ben 1 százalékkal nőtt, elsősorban a feldolgozóipar, és a szállítás, raktározás, posta és távközlés beruházásainak emelkedése miatt. A legnagyobb növekedés a IV. negyedévben mutatkozott (2,7 százalék).
A belföldi felhasználás összességében 0,3 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export éves szinten 14,2 százalékkal, míg az import 12,2 százalékkal bővült. Az export bővülési üteme az év során mérséklődött - a IV. negyedévben 10 százalékos volt - de mindvégig meghaladta az import növekedési ütemét. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az áruk exportja éves szinten 15, importja 11,6 százalékkal emelkedett, míg a szolgáltatások esetében az export növekedése 9,9 százalékot, az importé pedig 16,4-ot tett ki.
Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok4 szerint 2007 IV. negyedévében a gazdasági növekedés 0,1 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül az ipar hozzáadott értéke 2,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző negyedévben. A szolgáltatások közül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 1,5 százalékos és a szállítás, raktározás, posta távközlés 1,1 százalékos növekedése volt a legjelentősebb.
A háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal nőtt. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 4 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,8 százalékkal nőtt. Az export 1,8 százalékkal emelkedett, az import ugyanakkor 0,9 százalékkal csökkent.