Napjainkban a világ legjobb labdarúgói eurómilliókat keresnek évente. Azt gondolhatnánk, hogy amikor heti százezer fontos, illetve eurós fizetésekről beszélünk, akkor már nem sokat számítanak a minimális bérkülönbségek, de a híradásokból kiderül, hogy ez koránt sincs így: nem egy játékosról hallani, aki ekkora összeg mellett is fizetésemelést szeretne. A legtöbbször azért, mert valamelyik csapattársa még nála is többet keres, és úgy gondolja, hogy az ő teljesítménye is ér annyit.
A legmagasabb fizetésekről olvasva sokan az angol bajnokságra gondolnak, leginkább azért, mert a Premier League futballistáinak a bérezéséről lehet a legtöbbet olvasni. Pedig a legjobban kereső futballisták már egy ideje nem ott játszanak, amint az egy korábbi összeállításunkból kiderül. Az angol liga pedig hamarosan még hátrébb kerülhet a sorban, köszönhetően a Nagy-Britanniában jövő áprilisban bevezetésre kerülő új adótörvénynek. Akkortól kezdve ugyanis a legmagasabb adózási sávba tartozóknak az Egyesült Királyságban jövedelmük felét kell majd befizetniük. Ebbe az adósávba az évi 150 ezer fontnál többet keresők tartoznak, köztük a Premier League szinte valamennyi játékosa - hiszen ez nagyjából heti 3000 fontot jelent, márpedig egy 2006-os kimutatás szerint az angol élvonalban szereplők átlagkeresete 676 ezer font volt. És a bérek azóta valószínűleg még emelkedtek is.
Az egyik legismertebb könyvvizsgáló cég, a Deloitte sportfinanszírozással foglalkozó csoportja készített is egy tanulmányt a törvény leendő hatásairól, ami nem éppen kedvező a Premier League klubjai számára. Az elemzésből ugyanis kiderül, hogy a topligák mindegyikében alacsonyabbak az adók a futballisták számára, Spanyolország pedig kifejezetten adóparadicsomnak számít a külföldi focistáknak. Mert míg Angliában igyekeznek még több pénzt bezsebelni, addig a Primera Divisiónban éppen ellenkező a helyzet. A spanyol kormány ugyanis pár évvel ezelőtt hozott egy olyan törvényt, amelynek értelmében a külföldiek a spanyolországi tartózkodásuk első öt évében csak 24 százalékos adókulcs alá tartoznak.
A spanyolok ezzel azt szerették volna elérni, hogy a nagy multinacionális cégek az országba telepítsék központjukat, ám a Real Madrid rögtön lecsapott a lehetőségre, és David Beckham leigazolásakor azzal érvelt, hogy a törvény a sportolókra is vonatkozik. A spanyol kormány elfogadta ezt az érvelést (a köznyelv azóta is csak Beckham-törvényként ismeri a szabályozást), ami azt jelenti, hogy a légiósok után a Primera División klubjainak sokkal kevesebb közterhet kell fizetniük.
A Deloitte egy szemléltető táblázatot is készített, amelyből kitűnik, hogy mennyibe kerül a klubnak egy évi hárommillió eurót kereső labdarúgó. A könyvvizsgáló cég természetesen rendkívül alapos munkát végzett, hiszen nem csak a konkrét adózást, hanem az egyéb közterheket (például társadalombiztosítás) is figyelembe vette, sőt Angliánál a font és az euró közötti árfolyamra is ügyelt. Így az alábbi adatok jöttek ki:
Anglia (2010 áprilisától) | 50 % | 6,8 |
Franciaország | 40 % | 6,7 |
Anglia (jelenleg) | 40 % | 5,7 |
Olaszország | 43 % | 5,7 |
Németország | 45 % | 5,4 |
Spanyolország (spanyolok) | 43 % | 5,3 |
Spanyolország (légiósok) | 24 % | 4,0 |
A táblázatban az olvasható, hogy hány százalék adót kell fizetni a focistának, majd pedig az az összeg szerepel (millió euróban), amibe az évi hárommillió euró nettó fizetés kerül az egyesület számára.
Jól látható, hogy a külföldi játékosok számára miért lehet különösen vonzó a Primera Disivisón, és az is, hogy jövő áprilistól a Premier League-ben mennyire megnőnek majd az egyesületek terhei. A Deloitte Sport Business Group vezetője, Pete Hackleton véleménye szerint az angol bajnokság bizony jelentős hátrányba kerül. "Az idei átigazolási időszakban a Premier League klubjai még egyetlen jelentős igazolást sem hajtottak végre külföldről. A Real Madrid közel 200 millió euróért vett focistákat a többi topligából, Angliába eddig nem érkezett jelentős erősítés külföldről" - mondta Hackleton, aki szerint a jelentős televíziós bevételek miatt a Premier League még mindig versenyképes a többi topligával szemben, azonban a kedvező adózási viszonyok miatt a sztárklubok körében a spanyol csapatok előnyt élveznek, amikor a legnagyobb klasszisok megszerzéséről van szó.
A többi európai bajnokságról nincsenek ilyen összehasonlító adatok, de annyit azért lehet tudni, hogy Portugáliában a legmagasabb jövedelem utáni adósáv 42 százalék, Hollandiában pedig 52 százalék. Ugyanakkor a hollandoknál létezik egy olyan törvény, hogy a hazai állampolgárok az első tíz évben csak 30 százalékot adóznak - vagyis a Németalföldön nem a külföldieket akarják elcsábítani, hanem a hazaiakat megtartani.
Az adótörvény változására persze az angol futballban is felkapták a fejüket, és a Premier League szereplői sem látják túl rózsásan a helyzetet. Az Arsenal mestere, Arsene Wenger odáig ment, hogy egyenesen kijelentette: "Az új adórendszer, illetve a font romlása azt jelenti, hogy a Premier League pénzügyi fölénye megszűnik. A financiális problémák mindegyik angol klubot érinteni fogják."