A második negyedévben a várakozásokat felülmúlóan, 3,9 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék (GDP), és ebben az állami finanszírozású építkezések, az Audi illetve a Mercedes kapacitásának bővülése jócskán benne lehetett. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 3-án közli majd a kiegészítő adatokat, amelyekből a részletek kiderülhetnek. A legérdekesebb kérdés várhatóan az lesz, hogy milyen mértékben hat a növekedésre a magyar lakosság vásárlóerejének változása. "Ezt majd csak a szolgáltatószektor teljesítményének változásából tudhatjuk meg" – mondta az Origo kérdésére Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A magyar gazdasági növekedésnek ma több lába van. A német autógyárak termelése bővülni tudott, az állami beruházások, különösen a stadionépítések pedig ugyancsak megdobták a számokat. Emellett a kiskerereskedelmi számokból az is látszik, hogy a hazai fogyasztás is nőtt. Gazdasági szempontból a lényeges kérdés az, hogy ez utóbbi mennyire meghatározó a teljes, 3,9 százalékos bővülésre nézve, hiszen az autógyárak kapacitásbővülése már nem várható, és az állami építkezések is befejeződnek, az államháztartási adatokból pedig az látszik, hogy nincs is lehetőség további programok elindítására.
Németh szerint ez azért lehet még annyira fontos, mert az már jól látszik, hogy az ország elsőszámú exportpartnerei nem tudnak felmutatni hasonló növekedést (a ma megjelent eurózónára vonatkozó GDP adat nem mutatott növekedést), ez pedig előrevetíti azt is, hogy nem lesz tere a magyar export bővülésének. Fontos tehát, hogy a határon belüli vásárlóerő növekedjen, és a belső fogyasztás legalább némileg ellensúlyozni tudja majd a negatív hatásokat.
Alacsony bázisról könnyű nőni. A tavalyi bezárások, köztük a komáromi Nokia gyáré alacsony értékre tolták a tavalyi második negyedéves GDP adatokat, így egy ilyen alacsony értékhez képest tudtuk most felmutatni ezt a kiugró százalékos növekedést.
A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat. "A stabil és dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható. A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3 százalékot" - véli a Nemzetgazdasági Minisztérium.