A G20-találkozó egyik legfontosabb kérdését természetesen a brexit és az egyes kereskedelmi egyezségek jelentik. Miközben Theresa May brit miniszterelnök a G20-ak találkozójának hétvégéjén jelezte, országa nyitott és keresi az új kereskedelmi megállapodások lehetőségét a világban az Európai Unióból való kilépéssel párhuzamosan, a globális környezet úgy tűnik, nehezíti a brit erőfeszítéseket.
Egyrészt az EU hivatalnokai figyelmeztették Nagy-Britanniát a bilaterális kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások kockázataira, amíg az ország az Unió tagja. Másrészt Japán is arra hívta fel a figyelmet, hogy a brexit következtében
számos japán cég hagyhatja el Nagy-Britanniát.
Tekintve, hogy a szigetországban olyan japán óriásvállalatok fektettek jelentős összegeket, mint a Nomura, a Toyota, a Nissan vagy a Honda, a japán cégek távolodása igen fájdalmas lehet a briteknek.
Noha May arra használta a G20-találkozót, hogy hangsúlyozza, Nagy-Britannia továbbra is nyitott az üzletre, a japán vállalatok számára ez nem biztos, hogy elég, mivel ők
átjárót látnak a szigetországban Európa felé.
Amennyiben pedig Nagy-Britannia elveszíti ezt a funkciót, a vállalatok áttelepülhetnek más európai gazdaságokba – írja a CNN. A legnagyobb kockázatnak természetesen a Nagy-Britanniában működő nemzetközi pénzügyi cégek vannak kitéve, melyek a brexittel elveszíthetik a lehetőséget, hogy az összes uniós tagállamban értékesítsék termékeiket.
Ezzel párhuzamosan külön érdekes és jelentőségteljes, ahogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping fogalmazott a nemzetközi kereskedelemmel és együttműködéssel kapcsolatban. A politikus ugyanis a nemzetközi együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, elítélve a protekcionizmust. Az elnök szavai azért voltak kiemelkedően fontosak, mert
Kína az egyik legnagyobb haszonélvezője a nemzetközi kereskedelmi egyezményeknek,
azonban számos ország inkább a protekcionizmusra szavaz, mivel úgy látja, ezek a megállapodások munkahelyeket szüntetnek meg. A történetet tovább árnyalja, hogy Kínának rendszeresen védekeznie kell azon vádakkal szemben, melyek szerint a világ második legnagyobb gazdasága manipulálja a globális piacokat.
A valódi probléma azonban az, hogy a világ vezetői úgy tűnik, nem képesek egységes és végrehajtható tervvel előállni, miközben a nemzetközi szervezetek és a jegybankok már évek óta sürgetik a fiskális oldal reformját, ahogy a monetáris oldal egyre kevesebb új eszközt képes bevetni a gazdasági élénkítés érdekében. A jelenség különösen súlyos Európában, ahol – ahogy a CNBC kommentárja is megjegyzi – az Unió döntéshozói továbbra is a „strukturális reformokat" és a technológiai innovációt hangsúlyozzák
az azonnali és koordinált politikai lépések helyett,
melyek javítanák a munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetet. Mindeközben a térségben több mint 20 millió ember igyekszik kétségbeesetten munkát találni.
Nem véletlen tehát, hogy a piacok sem tekintenek igazi eseményként a G20-találkozóra. A befektetők ugyanis sokkal inkább a világ nagy jegybankjaira figyelnek, melyek különböző eszközökkel próbálják fenntartani az élénkítő politikájukat. Ezek az ösztönző intézkedések pedig valóban kitolhatók, amíg a munkaerő- és az árupiacok kihasználatlan kapacitásai alacsonyan tartják az inflációt, azonban nem véletlen, hogy a központi bankok egyre hevesebben kiáltanak a fiskális oldal segítségéért. Úgy tűnik azonban, ezt a segítséget nem a G20-ak csúcstalálkozója adja meg.