A nyolcvanas évek vége óta egyre kevesebb az öngyilkos Magyarországon, ám a hazai öngyilkossági ráta még mindig a világ legrosszabbjai közé tartozik. Az OECD adatai szerint nálunk 22 eset jut 100 ezer lakosra, ennél csak Dél-Koreában rosszabb, 29,1 a mutató a 2012-es adatok szerint.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén 2012-es rangsora valamivel magasabb arányokat mutat, de a helyzeten ez sem változtat: Magyarország esetében 25 öngyilkosság jut 100 ezer emberre, ami a hatodik legmagasabb a világon. A már említett Dél-Korea mellett csak Guyanában, Litvániában, Sri Lankán és Suriname-ban gyakoribb az öngyilkosság.
Tavaly Magyarországon 1870-en lettek öngyilkosok. Két és félszer annyian, mint ahányan közlekedési balesetben haltak meg.
Nehéz megmondani, miért magas Magyarországon az arány. Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke szerint benne van a magyar hagyományban, kultúrában, hogy bizonyos helyzetekben pozitív megoldásként tekintenek az öngyilkosságra. Ez a magyar sajátosság tetten érhető például a romániai adatokban is, ugyanis az ottani öngyilkossági statisztikákat Székelyföld vezeti.
Az öngyilkosságot nem lehet társadalmi csoportokhoz kapcsolni, jövedelmi helyzettől, iskolázottságtól függetlenül „mindenki érintett lehet”, hiszen a krízishelyzetek az adott életkörülményekhez igazodnak. Egyedül az életkor lehet fontos tényező, az évek számának emelkedésével is ugyanis az öngyilkosság kockázata is nő, és különösen megugrik a 70 év fölöttiek körében. Székely András megjegyezte, hogy az utóbbi kifejezetten magyar sajátosság.
A kockázati tényezők viszont nem csak az országra jellemzők, és bárkinél megjelenhetnek. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója szerint
elsősorban a kezeletlen depressziós betegek körében fordul elő
az öngyilkosság. További rizikócsoportot alkotnak a szenvedélybetegek, és akik korábban kísérletet tettek az öngyilkosságra.
Mint mondta, a depresszió nem csak a kiváltó ok nélkül fennálló, tartósan rossz hangulatot takarja. Ide tartozik az örömérzés elvesztése is, amelyet szorongás, alvászavar kísérhet, és csökkenhet az illető munkateljesítménye, napi aktivitása is. Ezek a tünetek a családtagoknak, a barátoknak is feltűnhetnek. A főigazgató azt javasolja,
a depressziós embert ne kabaréba vigyük, hanem szakemberhez,
ugyanis az állapotában csak szenvedés egy másoknak vidám program.
„Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem kikerülni egy olyan helyzetből, amelyre nem talál megoldást” – mondta Székely András. Ezért tudatosítani kell benne, hogy mindig van más megoldás, kezelni tudja a problémát, újra bízzon magában, és mások is segítenek neki.
Ha valaki az utolsó fázisban, határozott tervekkel fordul hozzájuk, akkor a cél az időhúzás. Akár 5-10 perc is elég lehet, a súlyosan beszűkült állapot ugyanis nem tart sokáig. A szövetség vezetője szerint a telefonos lelkisegély-szolgálatok komoly érdeme, hogy a hívók több mint 40 százaléka férfi. Ez azért jelentős, mert a férfiak más segítséget (pszichiáter, pszichológus) jóval kisebb arányban vesznek igénybe, viszont az öngyilkosságok túlnyomó többségét férfiak követik el.
A magyarországi telefonos lelkisegély-szolgálatokat évente 100 ezren hívják,
ebből 4-5 ezerszer öngyilkossággal kapcsolatban. Székely András azt mondta, arra is van példa, hogy pontos tervekkel, elhatározással telefonálnak, igaz, akik felemelik a telefont, még adnak maguknak egy esélyt. A lelkisegély-szolgálatok azt ugyan nem tudják, a hívók mekkora részét sikerül lebeszélni az öngyilkosságról, de külföldi kutatások szerint, ahol bevezetik a telefonos szolgáltatást, kevesebben ölik meg magukat.
A Nyírő Gyula kórház vezetője azt valószínűsíti, hogy leginkább a jobb pszichiátriai és toxikológiai ellátásnak köszönhető a hazai javulás. Több depressziós beteg kapott kezelést, az újabb gyógyszerek pedig biztonságosabbá váltak, emiatt a gyógyszer-túladagolás ritkábban vezetett halálhoz. Ráadásul az öngyilkosságok számának csökkenése a nyolcvanas évek közepétől elkezdődött – mondta a főigazgató –, így a folyamat a rendszerváltással sem kapcsolható össze.
Emellett Magyarországon nem csökkent az alkoholfogyasztás, miközben nőtt a munkanélküliség és több lett a válás, a vallásosság aránya pedig nem emelkedett. Vagyis
a szociológiai tényezők kedvezőtlenül változtak, mégis jobbak lettek az öngyilkossági mutatók,
ezért feltételezhető, hogy a pszichiátriai ellátás javulása állhat a háttérben.
Volt azonban egy kisebb döccenő a folyamatban: az öngyilkosságok száma 2006-ig folyamatosan csökkent, majd 2007-től stagnált, illetve kissé emelkedett. Ekkor még nem volt gazdasági válság, mondta a Nyírő főigazgatója, viszont az akkori egészségügyi reform során a pszichiátriai ágyak számát 22 százalékkal, a pszichiátriai gondozók finanszírozását 50 százalékkal csökkentették, és bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az OPNI-t. A válság hatása csak később jelentkezett: a többi között nőtt a munkanélküliség, ami szintén növeli az öngyilkosság kockázatát.
„Nagyon rossz állapotban van számos pszichiátriai osztály és gondozó, mivel a kórházakban ezeket a területeket hanyagolják el leginkább” – mondta Németh Attila a jelenlegi helyzetről. A pszichiátria mindig hiányszakma volt, de szerinte régebben a 30 százalékos veszélyességi pótlék vonzerőt jelentett a pályakezdőknek. A főigazgató úgy véli, a jelenlegi és jövőbeni béremelésekkel lehet megtartani a fiatal szakembereket az állami ellátásban.