Angela Merkel harmadik kormánya (2013-2017) a szövetségi parlamenti, vagyis a Bundestag-választástól számítva a 85. napon alakult meg, vagyis meglehet, hogy ezúttal is
hónapokig tart majd a kormányalakítás.
A kormányzásra esélyes pártok várhatóan október közepéig visszafogottan egyeztetnek majd az együttműködés lehetőségeiről.
Gyors kormányalakítás nem valószínű, mert várhatóan kongresszuson vagy pártszavazáson kellene megerősíteni az esetleges koalíciós szerződést.
A CDU/CSU és a lehetséges partnerek tervei alapján az új kormány úgynevezett "száznapos" programjában
kiemelt ügy lesz a digitalizáció.
A feladatok összehangolásához külön államminiszteri - államtitkári - pozíciót akar kialakítani a kancellárián, és tanácsadó testületet is létrehozna.
A legfőbb feladat a
szélessávúinternet-lefedettség növelése
és az üvegszálas távközlési kábelhálózat kiépítése. Németország mindkettőben lemaradásban van, 100 lakosra csak 38 szélessávú internetkapcsolat jut, ami nemzetközi összevetésben a középmezőnyt jelenti, az üvegszálas hálózat kiépítettsége pedig mindössze 1,8 százalék. Ezzel az eredménnyel
Németország olyan országok mögött áll, mint Mexikó és Törökország.
Az Európai Unió tervezett reformjáról nemigen esett szó a kampányban, aminek részben taktikai okai vannak. Német politológusok szerint Merkel a
2005-ös választásokból okulva óvatoskodik,
amikor is komoly szociális és munkaerőpiaci reformjait hirdette, a választók pedig ettől elbizonytalanodtak. Akkor mindössze 1 százalékponttal előzték meg az SPD-t.
Az SPD sem emelte kampánya fő témái közé az EU-t, ami főleg annak tulajdonítható, hogy az Európai Parlamentben 23 évig végzett munka után a német belpolitikába beszálló kancellárjelöltet, Martin Schulzot nem tapasztalt, tekintélyes EU-s politikusként mutatták be, hanem az alulról indult, a "keményen dolgozó emberek" világából érkező szociáldemokrata vezetőként.