A két országnak nézeteltérése van a stratégiai fontosságú vízi út hovatartozásával kapcsolatban, amelyen évente 3 ezer milliárd amerikai dollár értékű áru halad keresztül.
Kína a Dél-kínai-tenger nagy részét sajátjának tartja, de a tenger egyes részeire öt másik térségbeli ország is igényt formál, ezek közül több ellenőriz kisebb-nagyobb földdarabokat. Peking 1974-ben vonta ellenőrzése alá a Hszisa-(Paracel-)szigeteket, amelyekre Vietnam is igényt tart, akárcsak a környező vizekre. A kínai fennhatóságot vitató államok Pekinget a Dél-kínai tenger militarizálásával és az ott lévő szigetek mesterséges átépítésével, kibővítésével vádolják.
A területre vonatkozó kínai követelést leghangosabban Vietnam kérdőjelezte meg. A nézeteltérés olyan magas szintet ért el, hogy el kellett halasztani a két ország külügyminisztereinek idén augusztusra tervezett, a Fülöp-szigeteki fővárosban, Manilában egy regionális konferencia keretén kívül tartott megbeszélését.
Peking és Hanoi ennek ellenére úgy határozott, helyreállítja a kettőjük közötti korábbi viszonyt. Erre az adott okot, hogy egy magas rangú kínai vezető azt mondta szeptemberben vietnami vendéglátóinak, a két ország kommunista pártjának "közös a sorsa".
Vang Ji kínai külügyminiszter a héten találkozott vietnami tisztségviselőkkel Hanoiban azelőtt, hogy a jövő héten Vietnamba utazik Hszi Csin-ping kínai államfő az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezetének (APEC) tanácskozására. Egy szóvivő a kínai külügyminiszter hanoi útjával kapcsolatban pénteki sajtóértekezletén azt mondta, hogy a két ország "mélyreható és baráti" eszmecserét folytatott a tengeri kérdésekről. Hozzátette, hogy "jelentős konszenzust értek el".
Pham Binh Minh vietnami kormányfőhelyettes pedig csütörtök este azt mondta, hogy a két ország a józan ész és a nemzetközi jog alapján rendezi vitáit.