A svédek már a vaskorban főztek sört

sörhab
Vágólapra másolva!
A svédek már a vaskorban főztek sört, erre utalnak azoknak a csíráztatott magvaknak az elszenesedett maradványai, amelyekre svéd régészek bukkantak.
Vágólapra másolva!

Az ország déli részén feltárt magleletek nagy mennyiségű, valószínűleg ünnepi lakomákra és eladásra szánt sör gyártására utalnak - írták a kutatók az Archeological and Anthropological Sciences színű szaklapban.

- írta közleményében Mikael Larsson, a Lundi Egyetem kutatója, aki régészeti növénytannal, archeobotanikával foglalkozik.

Régóta tudják, hogy a sör a világ sok táján volt az ősi társadalmak fontos terméke. Jogi iratok és képek alapján Mezopotámiában már akár Kr.e. 4000-ben is főzhettek sört. Mivel azonban az északi régiókban a középkor előtti időkből - nagyjából 1200 előttről - nincsenek írott források, a sör ősi főzésének csak növényi bizonyítékaira hagyatkozhatnak.

„Gyakran találunk gabonamagvakat az ásatási helyeken, de igen ritka, hogy olyan környezetben, ami arról tanúskodna, hogyan dolgozták fel őket. Ezeket a csírázott magvakat egy alacsony hőmérsékleten működő kemence körül fedeztük fel, ami arra utal, hogy malátát készítettek belőlük sörfőzéshez” - magyarázta Larsson.

Illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

A sör két fázisban készül: először malátát állítanak elő, ezután jöhet a főzés. A malátakészítés úgy kezdődik, hogy a gabonamagvakat bevizezik, hogy kicsírázzanak. Ezalatt az enzimek a magvak fehérjéit és keményítőjét fermentálható cukorrá alakítják át. Ha elég cukor képződött, a csírázást hőkezeléssel állítják meg, kemencékben szárítják ki a magvakat: ez történhetett az uppakrai leletek esetében.

- mutatott rá a tudós. Az északi régióban csak két másik helyen találták meg a sörfőzéshez szükséges maláta készítésének nyomait, az egyik Dániában van és 100-ra nyúlik vissza, a másik a svéd Öland tartományban található és 500 körül használhatták.

(MTI)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!