A bejelentéssel egy időben az olimpiai bizottság egy kilencoldalas dokumentumot és egy 18 perces oktatófilmet is készített, amelyben az amerikai testület útmutatást ad arról, hogy a faji és társadalmi egyenlőtlenségek elleni megnyilvánulásokban mit szabad, és mit nem az Egyesült Államok által Tokióba delegálandó több száz versenyzőnek.
A letérdelésen és az ököllendítésen kívül például szabad olyan koronavírus elleni maszkot viselni, amelyen a Black Lives Matter (a Fekete Életek Számítanak) és a Trans Lives Matter (a Transznemű Életek Számítanak) feliratok lesznek.
A sportolók ugyanakkor más témák mellett nem foglalhatnak állást, például nem tüntethetnek a környezet- és klímavédelem mellett, valamint politikai és járványügyi kérdésekben sem.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elkészíti a vonatkozó előírásait, amelyben az amerikai nemzeti testület javaslatait is figyelembe fogja venni. 1968-ban, a mexikói olimpián két amerikai atlétát, Tommie Smitht és John Carlost a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felfüggesztette a versenyzéstől és kitiltotta az olimpiai faluból, mert az arany- és bronzérmes futók ököllendítéssel tiltakoztak a díjkiosztó ünnepségen, a győztesek pódiumán állva a faji megkülönböztetés ellen.