Kis magyar Dakar-történelem

A Párizs-Dakar sivatagi raliverseny 24 éves történetében először 1991-ben jegyeztek magyar egységet az indulók között. Az akkori Párizs-Fokváros távnak Fülöp Imre és Rutterschmidt Károly vágott neki Mitsubishi Pajeróval, ám a 9. szakaszon a Polgár László vezette szervizautó tönkrement, s a mieink hosszú hezitálás után úgy döntöttek, szerelői támogatás nélkül nem folytatják a versenyt, s inkább hazavontatják a kocsit. Fülöpék azóta sem szakadtak el a szakágtól, a hazai tereprali-bajnokság szervezésében vesznek részt.

Ők főállásban utazzák a sivatagot

A 2000-es, hagyományokat felrúgó verseny aztán a magyar autósport számára is történelmi áttörést hozott. A szilveszter helyett vízkeresztkor, ráadásul nem Párizsból, hanem Dakarból rajtoló, s az északról délre futó vonalvezetés helyett Afrika nyugati partjától kelet felé vágtázó mezőny 59. helyén célba futott Kairóban az első magyar egység is! Szalay társa gyerekkori barátja, Jakab Tamás volt, s az Egyesült Államokban épített Chevrolet Blazert Gál István és Léhi Sándor is töviről hegyire ismerte. A négyes munkáját egy spanyol szervízcsapat segítette, de a sikeres út legnagyobb tanulsága az volt, hogy az autón, a technikán, az alkatrészeken túl a saját szervizkamion biztosítása a legfontosabb.

Így megint egy év kihagyás után, a 2001. december 28-tól 2002. január 13-ig Franciaországon, Spanyolországon, Marokkón, Mauritánián, Szenegálon át kanyargó, 9436 km-es úttalan útra Gál István és Léhi Sándor vezető szerelők mellett Darazsi Zsolt, Léner Tibor, Őri Péter is elkísérte a 270-es rajtszámú Chevroletet kormányzó Szalay Balázst és Palik Lászlót a 430-as rajtszámú kamionnal.

Korábban:

• Dakar helyett Atar
• Feladta a Dakar-ralit a Szalay Expressz
• Olvasóink fele bízott Palikékban

Németh Andrea